Az elmúlt hetekben nem csak a katari focivébé kötötte le a világ figyelmét, legalábbis a pénzügyi világét: Abu-Dzabiban és Szaúd-Arábiában egyaránt pénzügyi konferenciákat tartottak, a beszámolók szerint többen voltak, mint a vébédöntőn, mindenki a petrodollárokra pályázik.
„Annyian voltunk, hogy megsüllyedt alattunk a sziget” – kommentálta egy résztvevő a Financial Timesnak a helyzetet. Hasonló volt a helyzet a szaúdi eseményen, a Sivatagi Davosnak is nevezett konferencián, amelyen több mint ezer felső vezető vett részt, majdnem felük az Egyesült Államokból és Európából érkezett. „Hihetetlen mennyiségű résztvevő volt, mintha 2008-ban jártunk volna” – jellemezte egy veterán bankár az állapotokat, arra utalva, hogy abban az évben ugrott meg 147 dollárra a hordónkénti olajár, miközben a világ nagy része a pénzügyi válságot szenvedte éppen. A verseny a petrodollárokért, azok kezeléséért, befektetéséért zajlott akkor is és most is. Ezek tetemes része az arab-öbölbeli államok vagyonalapjaiban gyarapszik.
A világ a rémével néz szembe, ehhez képest a Nemzetközi Valutaalap, az IMF becslései szerint
a következő négy évben a közel-keleti olaj- és gázkitermelők 1,3 ezermilliárd dollár többletbevételhez jutnak.
A gigabevétel legnagyobb része a legnagyobb olajexportőrnél, Szaúd-Arábiánál és a legnagyobb gázexportőrnél, Katarnál halmozódik majd fel. A párhuzamokkal azonban célszerű óvatosan bánni, hiszen a mostani és a 2008-as helyzet között azért jelentős különbségek is vannak. Az arab államok nagyon megválogatják már, hogy hová teszik a pénzüket, előtérbe kerültek a stratégiai jellegű beruházások.
„Olyan befektetéseket keresünk, amelyek illeszkednek stratégiai céljainkhoz”
– mondta Khaldoon Mubarak, a 284 milliárd dollárt kezelő Mubadala, Abu-Dzabi szuverén állami vagyonalapjának vezérigazgatója. Az alap több mint ötven országban hajtott végre ez idáig különböző invesztíciókat.
Nagy különbség a 2008-as helyzethez képest az is, hogy a szuverén alapok sokkal tapasztaltabbak – no és persze nagyobbak is. A Mubadala által kezelt például akkor csupán 15 milliárd dollár volt.
A Katari Befektetési Hatóság ma 450 milliárd dollár felett diszponál, 2008-ban mindössze három év telt el megalapítása óta.
A szaúdi vagyonalapok (PIF) is jelentős változásokon ment keresztül, miután Mohamed koronaherceg 2015-ben átvette annak irányítását, s felvázolta nagy ívű átalakítási terveit. Az öbölbéli vagyonalapok életében a pandémia is nagy változást hozott. A Mubadala 2021-ben rekordösszeget, 30 milliárd dollárt fektetett be. Tavaly megállapodást kötöttek az Egyesült Királysággal öt év alatt 10 milliárd font beruházásáról, ennek fele már meg is valósult.
A katariak tavaly 2,4 milliárd euróért vásároltak részesedést a német RWE energiaszolgáltatóban, valamint 1,5 milliárd dollárt fektettek James Murdoch médiacézár indiai érdekeltségeibe. A Porsche nyilvános részvénykibocsátásában szintén nagyon aktív szerepet vállaltak – viszont kivonultak Oroszországból. A szaúdi PIF szintén aktív volt, bár nem annyira, mint a legendás 2016-os évben, amikor 3,5 milliárd dollárért vásároltak be Uber-részvényekből, és 45 milliárdot toltak be a SoftBank Vision Fund nevű alapjába. Azóta a hazai piacra is koncentráltak saját villanyautó-márkát fejlesztenek (Ceer), kávézóláncot, valamint repülőgép-lízingtársaságot vettek.
Azért persze pár milliárd dollár külföldre is kikerült, ne legyenek kétségeink: az alap külföldi kitettsége a 2017-es 9 százalékról tavaly az év közepére 25 százalék körülire emelkedett.
A kezelt vagyon a hét évvel ezelőtti 150 milliárd dollárról 600 milliárd fölé emelkedett, cél, hogy 2025-re elérjék az ezermilliárdot, s ennek 30 százaléka külföldön fialjon.
Az idei kiemelt célok között a játékiparban való terjeszkedés az elsődleges, vennének például 5 százalékot a Nintendóban. Az olajban gazdag királyság gondol a jövőre is, van például 62 százaléka a villanyautókat gyártó Lucidban, a tervek szerint feldolgozóipari központot létesítenének a térségben.
