Win-win alapon rendezte a már bő egy éve a londoni bíróság előtt zajló jogvitáját az Airbus és a Qatar Airways. A tét hatalmas volt: kétmilliárd dolláros kártérítéssel és megrendeléseinek tömeges lemondásával fenyegette meg a Qatar Airways a páneurópai repülőgépgyártót azután, hogy nem tudott megegyezni vele a légitársaság A350-es utasszállítóinak borításán keletkezett festékhibák garanciális javításáról.
Fotó: Guido Benedetto
A két fél igencsak bekeményített, az arabok biztonsági okokból földre parancsolták mind a 30 olyan A350-esüket, amelyeken kimutatható volt a felületi fedőfesték lepattogzása és az alatta lévő villámhárító védőréteg korróziója. A többi 22 extraszéles törzsű, elsősorban transzkontinentális járatokra fenntartott A350-est – más konstrukció lévén – nem érintette a vesztegzár.
Az Airbus eleinte hajlandó lett volna a felületi sérülések kijavítására, de az arabok követeléseit eltúlzottnak találták. Végül a felek a bíróságra bízták annak megállapítását, hogy a jogosak-e a hibát repülésbiztonsági kockázattá felnagyító katari állítások, s ha igen, akkor kit milyen garanciális és kártérítési felelősség terhel.
A katariak közben emelték a tétet, és visszamondták az Airbusszal 23 darab A350-esre megrendelésére, illetve a már elkészült gépek átvételére és kifizetésére kötött élő szerződésüket, mire
a franciák válaszul érvénytelenítették a Qatar Airways az 50 keskeny törzsű A321neo-ra szóló megrendelését.
Ez aztán végképp nem volt arányban az ügy súlyosságával, de a másik oldalon helyzetbe hozta a Boeingot, amelyhez a katariak átvitték a megrendelések egy részét. Az Airbus válaszlépését a légitársaságokat tömörítő IATA is bírálta, mivel az úgymond nem tartozott szorosan a tárgyhoz.
Fotó: Media Center Airbus
A bírósági csetepaté sem nélkülözte a teátrális jeleneteket, az egymás szakértőinek hiteltelenítése odáig fajult, hogy a bíró együttműködésre kötelezte a feleket az ügy mielőbbi lezárása érdekében.
Amíg a katariak a földön veszteglő gépek munkaóráinak kiesését matekozgatták, a franciák az európai szabályozó hatóságok bevonásával kimutatták, hogy az optikai hiba nem veszélyezteti a repülésbiztonságot, viszont a szénszálas technológiával készül géptörzs felületén nem maradhatnak felpattogzások.
A jelenség az A350-eseket üzemeltető többi légitársaság flottáiban is felbukkant, de azokat „kozmetikai jellegűnek” minősítették és hamar kijavították. A hiba abból ered, hogy a festék a kompozit felületre nem tapad annyira szorosan, mint a fémre, ennek az orvoslása viszont a fejlesztőmérnökökre hárul majd.
A kényszerleállás miatt a Qatar Airways az őt ért kárt eleinte gépenként napi 200 ezer dollárban nevezte meg, majd áttért az óránkénti 250 ezer dolláros kalkulációra.
Ezt összesítve a peren kívüli egyezség megkötéséig 2 milliárd dolláros kárösszeg jött ki.
Ebből szakértők szerint az Airbus legfeljebb pár száz milliót téríthet meg, a többit vagy elengedik, vagy lebarterezik valahogy.
A kompromisszumos megállapodás révén mindkét fél győztesnek hirdetheti magát. A Qatar Airways kasszírozhat valamennyi pénzt, a gépeit garancia keretében kijavítják, és a visszamondott megrendeléseit is megkapja, bár az A321neók leszállítása úgy kétéves csúszással kezdődhet csak meg.
Az Airbus ígéri, hogy nem sorolja hátrébb a katariakat a várólistán, igaz, szakértők szerint eleve túlvállalta magát, és nem tudta volna tartani az eredeti határidőt sem. A világ legnagyobb repülőgépgyártója is jól jár, nem kell a nyakán maradt A350-esekre új vevőt keresnie ,és a típust a repülésbiztonságiak egyértelműen rehabilitálták. S ami ezeknél is többet ér: a katariak partnere maradhat.
Nem véletlen, hogy Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter is azonnal üdvözölte a megállapodást, amelynek üzleti részleteit nem hozzák nyilvánosságra, s ami a miniszter szerint kiváló hír a francia repülőgépipar számára. S hogy akkor valójában mi értelme volt a nyilvánosság elé vitt hadakozásnak, azt csak a beavatottak tudhatják.
