Békét köt az Airbus a Qatar Airwayszel, de a festékügy mindenkin nyomot hagyott

Win-win alapon rendezte a már bő egy éve a londoni bíróság előtt zajló jogvitáját az Airbus és a Qatar Airways. A tét hatalmas volt: kétmilliárd dolláros kártérítéssel és megrendeléseinek tömeges lemondásával fenyegette meg a Qatar Airways a páneurópai repülőgépgyártót azután, hogy nem tudott megegyezni vele a légitársaság A350-es utasszállítóinak borításán keletkezett festékhibák garanciális javításáról. 

A két fél igencsak bekeményített, az arabok biztonsági okokból földre parancsolták mind a 30 olyan A350-esüket, amelyeken kimutatható volt a felületi fedőfesték lepattogzása és az alatta lévő villámhárító védőréteg korróziója. A többi 22 extraszéles törzsű, elsősorban transzkontinentális járatokra fenntartott A350-est – más konstrukció lévén – nem érintette a vesztegzár. 

Az Airbus eleinte hajlandó lett volna a felületi sérülések kijavítására, de az arabok követeléseit eltúlzottnak találták. Végül a felek a bíróságra bízták annak megállapítását, hogy a jogosak-e a hibát repülésbiztonsági kockázattá felnagyító katari állítások, s ha igen, akkor kit milyen garanciális és kártérítési felelősség terhel. 

A katariak közben emelték a tétet, és visszamondták az Airbusszal 23 darab A350-esre megrendelésére, illetve a már elkészült gépek átvételére és kifizetésére kötött élő szerződésüket, mire 

Ez aztán végképp nem volt arányban az ügy súlyosságával, de a másik oldalon helyzetbe hozta a Boeingot, amelyhez a katariak átvitték a megrendelések egy részét. Az Airbus válaszlépését a légitársaságokat tömörítő IATA is bírálta, mivel az úgymond nem tartozott szorosan a tárgyhoz.

Amíg a katariak a földön veszteglő gépek munkaóráinak kiesését matekozgatták, a franciák az európai szabályozó hatóságok bevonásával kimutatták, hogy az optikai hiba nem veszélyezteti a repülésbiztonságot, viszont a szénszálas technológiával készül géptörzs felületén nem maradhatnak felpattogzások. 

A jelenség az A350-eseket üzemeltető többi légitársaság flottáiban is felbukkant, de azokat „kozmetikai jellegűnek” minősítették és hamar kijavították. A hiba abból ered, hogy a festék a kompozit felületre nem tapad annyira szorosan, mint a fémre, ennek az orvoslása viszont a fejlesztőmérnökökre hárul majd.

A kényszerleállás miatt a Qatar Airways az őt ért kárt eleinte gépenként napi 200 ezer dollárban nevezte meg, majd áttért az óránkénti 250 ezer dolláros kalkulációra. 

Ebből szakértők szerint az Airbus legfeljebb pár száz milliót téríthet meg, a többit vagy elengedik, vagy lebarterezik valahogy.

A kompromisszumos megállapodás révén mindkét fél győztesnek hirdetheti magát. A Qatar Airways kasszírozhat valamennyi pénzt, a gépeit garancia keretében kijavítják, és a visszamondott megrendeléseit is megkapja, bár az A321neók leszállítása úgy kétéves csúszással kezdődhet csak meg. 

Az Airbus ígéri, hogy nem sorolja hátrébb a katariakat a várólistán, igaz, szakértők szerint eleve túlvállalta magát, és nem tudta volna tartani az eredeti határidőt sem. A világ legnagyobb repülőgépgyártója is jól jár, nem kell a nyakán maradt A350-esekre új vevőt keresnie ,és a típust a repülésbiztonságiak egyértelműen rehabilitálták. S ami ezeknél is többet ér: a katariak partnere maradhat.

Nem véletlen, hogy Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter is azonnal üdvözölte a megállapodást, amelynek üzleti részleteit nem hozzák nyilvánosságra, s ami a miniszter szerint kiváló hír a francia repülőgépipar számára. S hogy akkor valójában mi értelme volt a nyilvánosság elé vitt hadakozásnak, azt csak a beavatottak tudhatják.