Jobban alakultak a vártnál az ősz óta az gazdaságában a dolgok, hétfőn közzétett téli gazdasági előrejelzésében az Európai Bizottság valamelyest emelte becslését az idei gazdasági növekedésre, és csökkentette az inflációra vonatkozóan.
Az unió gazdasága a friss előrejelzés szerint 0,8, az euróövezeté 0,9 százalékkal növekedhet az idén, és a korábban az év elejére várt technikai recessziót hajszál híján elkerülhetik, bár a harmadik negyedévre elfogyott a korábbi szép javulás lendülete. Az őszi előrejelzésben még 0,5, illetve 0,6 százalék szerepelt. Az emelés nem jelenti, hogy hosszabb távra is optimistábbá váltak volna a szakértők: 2024-re 1,5-1,5 százalék az előrejelzés.
Az átlagos éves csökkenhet, de még mindig magas marad idén: az unió esetében a tavalyi 9,2-ről 6,4 százalékra, az euróövezetben 8,4-ről 5,6 százalékra mérséklődhet.
Az év egészére az unióban csak Svédország számára jósoltak recessziót a szakemberek.
A pozitív fejlemények közt említi a jelentés, hogy az irányadó európai földgázár a fogyasztás éles csökkenésétől és a források diverzifikációjától segítve a háború előtti szintjére esett. A háztartások ellenállónak bizonyultak az energiasokkra és a rekord inflációs szintekre, a harmadik negyedévi tavalyi lassulás kisebbnek bizonyult a vártnál, és a negyedik negyedévben az ősszel várt 0,5 százalékos visszaesés helyett az európai gazdaságnak sikerült stagnálással megúsznia, miközben a is erőteljes maradt.
Három hónapnyi esés az inflációban megerősíti, hogy a csúcs mögöttünk van. Eközben a gazdasági hangulat is javul, amiből az olvasható ki, hogy az év első negyedében is elmarad a gazdasági visszaesés, így pedig már borítékolható, hogy nem lesz Európában
A változások, bár pozitívak, jelentős javítást a gazdasági kilátásokban nem indokolnak. A felfelé és lefelé mutató kockázatok a növekedésben nagyjából kiegyensúlyozottak. A belföldi kereslet erősebb is lehet a vártnál, ha a földgáz nagykereskedelmi árának a csökkenése nagobb hatással gyűrűzik át a fogyasztói árakba,
csakhogy a geopolitikai kockáztatok miatt az sem kizárt, hogy az áresés megfordul.
A külső kereslet is erősebbnek bizonyulhat a most előrejelzettnél, ha Kína újranyitása megnöveli – ez azonban egyúttal nagyobb inflációs nyomást is okozna.
Az infláció csökkentése nem lesz biztosan sima menet
Az inflációs kockázatok jórészt továbbra is az energiapiacokhoz kötődnek a jelentés szerint. Jövőre előfordulhat, hogy a vártnál beágyazottabbnak bizonyul az árnyomás, ha a béremelések rátája huzamosabb ideig az átlagos felett rögzül.
Az uniós gazdaság továbbra is kihívásokkal néz szembe.
A változékony energia- és élelmiszerárak nélkül számolt maginfláció például januárban is növekedett, az energiaárak továbbra is magasak, miközben a maginfláció elemeinek több mint 90 százaléka is nagyot drágult. Ezért folytatódhat a monetáris szigorítás, ami visszafogja a beruházásokat.
A fogyasztás a közeljövőben gyenge maradhat, hiszen az infláció meghaladja a bérek emelkedését.
Ami a külső keresletet illeti, egyelőre az is kevés segítséget nyújt az európai gazdaságnak.
