Németország és Japán összefog – együtt csökkentenék a Kínától való függést
Németország szorosabb együttműködést szeretne elérni Japánnal a nyersanyagellátás biztosításának érdekében. Közös céljuk, hogy rugalmasabb ellátási láncokat alakítsanak ki világszerte, miközben a Kínától való függésen is csökkentenének – írta a Bloomberg.
„A nyersanyagok biztonsága és a két ország stratégiáinak összekapcsolása lesz az egyik legfontosabb napirendi pont a Kisida Fumio japán miniszterelnökkel folytatandó tárgyalásokon” – mondta Olaf Scholz német kancellár csütörtökön, a Hannoverben tett látogatásakor.
Az orosz–ukrán háború során megtanultuk, hogy nem függhetünk olyan ellátási láncoktól, amelyeket nem tudunk kellőképpen befolyásolni.
„Ezért a világ minden táján a lehető legtöbb partnerrel kell együttműködnünk, hogy a biztonságos nyersanyagellátás biztosítására megfelelő keretet építsünk ki. A német–japán kormányzati konzultáció elsősorban erre fog összpontosítani” – tette hozzá a német kancellár.
Scholz március közepén több magas rangú miniszterrel és a német ipar vezetőivel Japánba utazik, a delegáció célja pedig az együttműködési terv megszervezése lesz.
Kancellárként Olaf Scholz kevesebb mint 12 hónapon belül másodszorra látogat Japánba, és a tervek szerint a G7 vezetőinek a májusi, Hirosimában tartandó csúcstalálkozóján is részt vesz. Ez egyértelmű fordulat elődjéhez, Angela Merkelhez képest, aki 16 éves kormányzása alatt mindössze háromszor utazott a keleti országba kétoldalú tárgyalások céljából – ezzel szemben Kínába szinte minden évben küldött üzleti delegációt.
A Japánra való összpontosítás nem véletlen, mivel Scholz többször is kijelentette, hogy a demokratikus nemzetek között szorosabb együttműködésre van szükség, hogy ellensúlyozzák az autokráciák gazdasági nyomását. Bár a Kínától való teljes elszakadást elutasította, a német kancellár a belföldi vállalatokat arra sürgette, hogy más ázsiai országokban is kössenek üzleteket.
Ezt persze gyakran könnyebb mondani, mint megtenni, mivel Németország kereskedelmi kapcsolatai Kínával évtizedek óta tartanak.
Fotó: Bernd von Jutrczenka / AFP
A német–japán találkozó nem véletlenül szól a nyersanyagellátásról. Az elektromos járművek előretörésével hatalmas a kereslet az akkumulátorok gyártásához szükséges fémekre, például a lítiumra és a kobaltra. Ezek a német és a japán autógyártásban hamarosan alapvető elemekké válnak, így a két országnak és beszállítóiknak biztosítaniuk kell a hozzáférést.
Míg a lítiumbányászat legnagyobb része Chilében és Ausztráliában folyik, a lítiumfinomításhoz szükséges infrastruktúra több mint a fele Kínában található, ami komoly kereskedelmi előnyt ad a keleti nagyhatalomnak.
A növekvő politikai feszültségek mellett ráadásul ez az ellátási útvonal bármikor instabillá válhat, ami miatt a két ország ipara is hoppon maradhat.
Scholz kormánykoalíciója ezért teljesen átdolgozza a nemzeti nyersanyag-stratégiát. Oroszország ukrajnai háborúja rávilágított az egyetlen beszállítótól való túlzott függés veszélyeire az energiaimport terén, és Németország szeretné elkerülni a hasonló meglepetéseket a nyersanyagok tekintetében.
Az új stratégia valószínűleg nagyobb hangsúlyt fektetne az újrahasznosítás fokozására és a szabályozások korszerűsítésére, ami lehetővé tenné a bányászat bővítését Németország területén, valamint a beszerzési partnereiket is diverzifikálnák az olyan országokkal kötött megállapodások révén, mint Chile, Ausztrália vagy Kanada.
Ajánlott videók
