Európa legnagyobb gazdasága lemaradt a kritikus fontosságú ásványi anyagokért folytatott harcban, részben azért, mert húzódozik a bányászat környezetszennyező hatásaitól, részben pedig azért, mert hisz a szabad piacban, így inkább arra támaszkodott. Ez azonban ahhoz vezetett, hogy túlságosan függővé vált Kínától, amely tetemes összegeket fektetett az ásványkincsekben gazdag Latin-Amerikai bányaipari szektorába és a felszínre hozott nyersanyagok feldolgozásába.
Fotó: Kay Nietfeld / AFP
Az ilyen fontos nyersanyagok, például az akkumulátorgyártáshoz elengedhetetlen lítium iránti növekvő globális kereslet és a geopolitikai aggodalmak most arra kényszerítik Berlint, hogy diverzifikálja az ellátást és megbízhatóbb forrásokat keressen, esetleg hozza létre a saját feldolgozókapacitását.
A jelentős autóipar miatt a lítium beszerzése különösen fontos Németország számára,
a német kancellár által meglátogatott első két ország, Argentína és Chile pedig Dél-Amerika „lítiumháromszöge” felett terül el. Ez tartalmazza a világ legnagyobb ismert készletét ebből az ultrakönnyű nyersanyagból.
Olaf Scholz új, kibővített nyersanyagipari partnerséget kötött a hét végén Chilével, amely az ágazatban történő együttműködés fokozását célozza, például évente megrendezett kétoldalú fórum és a kereskedelmet elősegítő állami eszközök, például befektetési garanciák révén. A kancellár szerint Németország ideális partner, mivel szigorú szabályozást ír elő környezetvédelmi és munkaügyi téren, ami a bányászattal kapcsolatban különösen fontos és problémás.
Szeretnénk segíteni Chilét a fenntartható bányászati ágazat felé vezető úton
– jelentette ki Gabriel Boric chilei elnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján, Santiago de Chilében.
Fotó: Lucas Aguayo Araos / AFP
A Reuters ezzel kapcsolatban emlékeztetett, egy idén hatályba lépett új német törvény előírja, hogy a vállalatok ellátási láncaiban magas szintű normákat tartsanak be. Latin-Amerika a lítium mellett gazdag vasban és rézben is.
Scholz szerint Németország azt is szeretné elérni, hogy a bányászat több munkahelyet teremtsen a forrásországokban. „Van ez a kifejezés – az extrakcionizmus –, hogy mindent csak úgy kitermelnek a földből. De nem jó dolog, ha csak ennyi történik” – fogalmazott Scholz.
Hangsúlyozta, hogy nem csupán munkahelyeket teremt, de a szállítási költségeket is jócskán csökkenti, ha a kitermelt ásványkincseknek legalább megkezdik a feldolgozását a származási országban.
A kancellár latin-amerikai körútjának utolsó állomása Brazília, amellyel a Deutsche Welle összeállítása szerint több mint ezer német vállalat tart fenn üzleti kapcsolatokat, többek között a Mercedes-Benz, a Volkswagen és a ThyssenKrupp. Scholz ma találkozik Luiz Inacio da Silva elnökkel , aki hozzá hasonlóan szeretné véglegesíteni az és a Dél-amerikai Közös Piac (Mercosur) közötti szabadkereskedelmi megállapodást. A szerződés ugyan elvben már 2019-ben megszületett, de a nemzeti parlamentek még nem ratifikálták, többek között a magyar agrárkamara is ellenzi.
