Éles vita dúl a bukaresti balliberális koalíció két nagy pártja között az adózási rendszer tervezett módosításairól. A nézeteltérések annál inkább mélyülnek, ahogy közeleg a rokádnak nevezett váltás a kabinetben: a 2021 novemberében szentesített koalíciós megállapodás értelmében a román liberális pártot (PNL) irányító Nicolae Ciuca májusban átadja a miniszterelnöki stafétát a szociáldemokraták (PSD) elnökének, Marcel Ciolacunak. Ezen túlmenően az egyezség további cserét feltételez kulcsminisztériumok élén, például a közlekedési és a pénzügyi tárcát a liberálisok vennék át a szocdemektől, az utóbbiakat illeti az uniós alapokat kezelő, valamint az igazságügyi minisztérium.
Az elmúlt időszakban a tárcák újraosztása kapcsán is felmerültek eltérő álláspontok, de nyílt pengeváltás folyik az adózásról is.
A kormányrúdhoz készülő román szociáldemokraták bejelentették, hogy új kormányprogramot dolgoznak ki a májusi rokádig, és változásokat terveznek az adózás terén is. A PSD javaslata értelmében a nagy profitot termelő vállalatoknak legalább az éves forgalmuk 1 százalékának megfelelő adót kellene fizetniük, ahogyan azt jelenleg valamennyi romániai kisvállalat teszi. Javaslatuk különösen azokat a vállalatokat célozza, amelyek a jelenlegi inflációs környezetben „spekulatív áremelésekkel” megsokszorozták bevételeiket.
A PSD szerint a jelenlegi nehéz gazdasági helyzet indokolja, hogy azok a nagyvállalatok, amelyek forgalmuk 1 százalékánál kevesebb adót fizettek, ezentúl legalább 1 százalékos szolidaritási adóval járuljanak hozzá a munkavállalók jövedelmének növekedéséhez.
A román szociáldemokraták populista túlzásnak tartják a koalíciós partner liberálisok érvét, miszerint a szolidaritási megfojtaná az üzleti szférát és megnövelné az árakat, hiszen a romániai vállalatok zöme már így is 1 százalékot fizet adóként a bevételéből, mégsem dolgozik nagyobb árakkal, mint a többi cég. Emlékeztetnek ugyanakkor, hogy a koalíciós partner liberálisok teljes mellszélességgel támogatták az európai szinten a nagy energiaipari vállalatok esetében bevezetett szolidaritási adó alkalmazását, éppen ezért most érthetetlen, hogy miért utasítanak el egy hasonló speciális illetéket.
Az alapötlet egyébként a koalíció harmadik alakulatától, a Romániai Magyar Demokrata Szövetségtől (RMDSZ) származik. A magyar szervezet még a koronavírus-járvány idején vetette fel, hogy vessenek ki extra adót azokra a kereskedelmi vállalatokra, amelyeknek az éves üzleti forgalma meghaladja a 100 millió eurót.
A román liberálisok azonban hallani sem akarnak az adók és illetékek emeléséről vagy újak bevezetéséről, a vállalatokra kivetendő 1 százalékos különadó szerintük az árak robbanásszerű emelkedéséhez vezetne.
Az adószint emelése megfojtaná a reálgazdaságot és elüldözné a befektetőket, és ezzel nem tudunk egyetérteni
– szögezték le a PNL illetékesei, hozzátéve, a nagyvállalatok éves forgalma 1 százalékának megfelelő különadó bevezetése a termékek és szolgáltatások árának továbbgyűrűző emelkedését jelentené, ami minden román állampolgárt érint.
Leszögezték: a PNL mindig támogatta a munkát terhelő adó csökkentését és a jövedelmek növekedését, de ha a munkára kivetett adó csökkentése az üzleti szférára ró többletterhet, az nem vezet a romániai lakosság jövedelmének növekedéséhez. A liberálisok emlékeztetnek, hogy a balliberális koalíció korábban ígéretet tett arra, hogy idén nem vezet be új adókat, és nem emeli a meglévőket, ugyanakkor 2023 elején már hatályba lépett a kormánypártok egyeztetései alapján módosított adótörvénykönyv.
A szocdemek által javasolt szolidaritási adó különben eltér az energiavállalatokra kivetett extraprofitadótól. Uniós iránymutatás alapján a bukaresti kormány decemberben sürgősségi rendelettel szolidaritási hozzájárulásra kötelezte a fosszilistüzelőanyag-szektorban tevékenykedő vállalatokat: a 60 százalékos extraprofitadót az éves nyereségnek arra a részére kell kifizetniük, amely több mint 20 százalékkal meghaladja a 2018–2021-es időszak éves átlagnyereségét.
Az osztrák OMV máris bejelentette, hogy álláspontja szerint rá nem vonatkozik az előírás,
és nem fizet extraprofitadót, ami különösen amiatt keltett felháborodást román politikai körökben is, hogy nemrég közzétett adatok szerint a kőolajipari társaság 10,3 milliárd lejes (818 milliárd forint) rekordnyereséggel zárta a tavalyi évet. Reagált az osztrák társasággal támadt nézeteltérésre Klaus Iohannis román államfő is, aki kijelentette: a bukaresti pénzügyminisztériumnak kell tisztáznia, hogy az OMV Petromnak kell-e a szolidaritási adót fizetnie Romániában.
