A gazdasági bizonytalanság, az elbocsátástól való félelem és a home office megnyirbálása megtettette a hatását: az irodai munkát végzők több mint 40 százaléka érzi magát kiégettnek, ami rosszabb arány, mint a járvány időszakában volt. A helyzet különösen az Egyesült Államokban rossz: a ráta akkora mélyrepülésbe került, hogy lehúzza az amerikai munkavállalók eredményei által kiváltott enyhe javulást.  

Angry,Manager,In,White,Shirt,Standing,Angrily,At,His,Desk.
Fotó: Shutterstock

A Future Forum kutatói szerint 

elsősorban a nők és a fiatalabb munkavállalók számoltak be arról, hogy problémákkal küzdenek. 

Bizonyosan a globális hatások, a gazdasági nehézségek mellett regionális fejlemények is táplálják a munkavállalók kiégését. A burnout jelenséghez nyilvánvalóan az Egyesült Királyságot megbénító sztrájkoknak is közük lehet. A munkabeszüntetésekkel a szakszervezetek tiltakoztak a szerintük csekély fizetésemelések ellen. De a japán kormány is felismerte a helyzetet, és arra kérte az ottani cégeket, hogy segítsenek munkavállalóiknak megbirkózni az 1981 óta tapasztalható legmagasabb inflációval. Franciaországban szintén sztrájkhullám tombol: az állampolgárok az utcára vonulnak, tiltakoznak  a kormány nyugdíjemelésre vonatkozó terve ellen. Az elképzelés szerint a mostani 62-ről 64 évre emelnék a nyugdíjkorhatárt, de támogatnák az otthoni munkavégzés lehetőségét.

Az Egyesült Államokban – amellett, hogy folyamatosan nő az elbocsátások száma – eddig ajánlott volt a hivatalba való visszatérés, ám mostantól kötelező érvényű lesz.  

De még így is azt lehet valószínűsíteni, hogy az ottani munkavállalók valamivel boldogabbak, mint nemzetközi kollégáik. A tengerentúlon ugyanis mindössze az alkalmazottak 41 százaléka nyilatkozott úgy, hogy kiégettnek érezte magát a tavalyi év végén, ami elmarad a globális 42 százaléktól, és enyhe javulást jelez az előző évhez képest.

A Future Forum felmérését negyedévente végzik el  az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Japánban, Ausztráliában, Németországban és Franciaországban. A mostani kutatás egyik tanulsága, hogy 

azok a munkavállalók, akik a járvány alatt nagyobb szabadságot kaptak a munkavégzés helyére, idejére vonatkozóan most boldogabbak, produktívabbak, és esetükben kevésbé valószínű, hogy felmondanak.    

A Future Forum egyik szakembere, Brian Elliott szerint a rugalmasság a vállalati kultúrát is javítja, és a munkavállalók produktivitását is elősegíti. Ugyanakkor a cégvezetők ezen mindig megdöbbennek. Fontos megjegyezni, hogy nem csak online meetingek stresszelik a munkavállalókat. A cégek olyan sok alkalmazás használatát várják el alkalmazottaiktól, ami önmagában frusztrálhatja őket. Beszédes szám, hogy az alkalmazottak napjainkban 211 programot használnak szemben a tavalyi 195-tel.