Jeremy Hunt brit pénzügyminiszter szerdán ismerteti a kormány tavaszi költségvetési intézkedéseit.

brit költségvetés
A tavaszi költségvetés várhatóan szűkmarkúan támogatja majd a megélhetési válságba került polgárokat.
Fotó: Shutterstock

Elemzők arra számítanak, hogy a pénzügyminiszter visszafogott lépéseket jelent be az ország megélhetési válságának enyhítésére és a közszolgáltatások javítására. 

Annak ellenére ez a várakozás, hogy az elmúlt hónapokban széles körű munkabeszüntetéseket tartottak a szigetországban, a kormány közbelépését követelve. A közalkalmazottak szerdán is sztrájkolnak: a tanárok és a vasúti dolgozók mellett a köztisztviselők és a kezdő orvosok is.

Hunt ősszel 55 milliárd fontos adóemelési és kiadáscsökkentési csomagot terjesztett elő, hogy betömje az ország államháztartásában tátongó jókora lyukat. Azóta a büdzsé helyzete a vártnál is nagyobb mértékben javult: ráadásul a földgáz világpiaci árának csökkenése meglepetésszerű többlethez juttatta a kormányt, emellett az állami szektor hitelfelvétele idén eddig alulmúlta a várakozásokat.

A javuló makrogazdasági háttér és az államháztartás vártnál jobb teljesítménye 25-30 milliárd fontnyi pluszt jelent a kormánynak

– mondta Paul Hollingsworth, a BNP Paribas vezető európai közgazdásza a CNBC-nek.

Habár a kormányzó Konzervatív Párt néhány törvényhozója radikális adóteher-csökkentést követel, nem valószínű, hogy hangjukat meghallja a kormány. A gazdaság élénkítésére azonban a miniszter várhatóan tizenkét új, alacsony adókulcsú „befektetési zónát” jelent be, amelyek a korábbi miniszterelnök, Liz Truss projektjének kicsinyített változatai lehetnek.

Hunt célja, hogy a 2027–2028-as időszakra az államadósság GDP-hez viszonyított arányát csökkenő pályára állítsa, és az államháztartás nettó hitelfelvételét 3 százalék alá szorítsa.

Az Egyesült Királyság gazdasága a tavalyi utolsó negyedévben elkerülte a technikai recessziót, és a legfrissebb adatok szerint éves szinten a várakozásokon felül, 0,3 százalékkal nőtt.

A jegybank februárban 4 százalékra emelte a kamatlábat. Célja az inflációt 2 százalék közelébe leszorítani. Ez a mutató januárban 10,1 százalékra csökkent, ám a célhoz képest magas mérték miatt 

további szigorú monetáris és költségvetési politika feltételezhető.