Az autógyártók szerint az utolsó szög lenne a belső égésű motorok koporsójába a jelenlegi formájában az Európai Bizottság nemrég benyújtott törvénytervezete, amely szerint 2035-től csak szén-dioxid-semleges új autókat adhatnak el az területén. 

Commissioning of eFuel research facility at KIT
Fotó: Picture alliance

Noha Németország eddig feltételesen elfogadta a céldátumot, azonban a március 7-i szavazás előtt váratlanul bejelentette, csak garanciákért cserébe hajlandó támogatni a tervezetet. Megoldást kínálhatnak erre egyes szakértők szerint az e-üzemanyagok, amelyek használatával megmenthetők lennének a belső égésű motorok 2035 után is. Az uniós tervek a teljes iparágat felforgatták, ráadásul beállt a németek mögé a szintén nagy autógyártó kapacitással rendelkező Olaszország és Lengyelország is. 

Mi az az e-üzemanyag?

Az e-üzemanyagok a légkörből kivont szén-dioxid és a megújuló vagy szén-dioxid-mentes villamos energia felhasználásával előállított hidrogén szintézisével készülnek. Ebből előállítható az e-kerozin, az e-metán vagy az e-metanol.

Noha ezek az e-üzemanyagok is bocsátanak ki szén-dioxidot a légkörbe a motorban történő elégetéskor, ám az ötlet lényege az, hogy ez a kibocsátás megegyezik azzal a mennyiséggel, amelyet az üzemanyag előállítása során a légkörből kivontak – így összességében szén-dioxid-semleges lesz.

Ezt nem csak a mobilitás és szállítmányozás területén, de a légiiparban is fel lehet használni. Az e-üzemanyag nagyüzemi gyártása Chilében kezdődött 2021-ben egy Porsche által támogatott pilot projekt keretében. A cél az, hogy belső égésű motorok számára a meglévő üzemanyag-logisztikai rendszereken keresztül zöldüzemanyagot biztosítsanak, amely megfelel a klímasemleges céloknak, és összeegyeztethető az Európai Unió 2035-re tervezett jogszabályával. 

Az e-üzemanyagot támogatók szerint ezzel a megoldással működtethetők a forgalomban lévő belső égésű motorok is, emellett megkönnyítené az autógyártók 2035 utáni értékesítését, hiszen nem kellene lemondaniuk egy bevált és számukra jövedelmező technológiáról. 

Ezzel szemben a kritikusok szerint az e-üzemanyag-gyártásnak hatalmas az energiaigénye, ötször több áramot használ fel, mint az elektromos autók töltése.

Továbbá iparági teszteken a nitrogénkibocsátás szintje nem csökkent a hagyományos üzemanyagokhoz képest, míg az előzetes eredmények szerint a szén-monoxid-kibocsátása magasabb volt a szintetikus üzemanyagnak a kőolajalapú üzemanyaghoz képest. 

A vita nincs még lezárva, az Európai Bizottság hamarosan javaslatot fog tenni arra vonatkozóan, hogy pontosan milyen szabályokat alkalmazva lehet karbonsemleges üzemanyagokkal működő belső égésű motorokkal szerelt új autókat forgalomba hozni 2035-től. 

Németország és koalíciós partnerei jelezték, hogy ha nem kapják meg a kért garanciákat, tartózkodni fognak a törvénytervezet szavazásán, blokkolva ezzel a törvény elfogadását. 

A helyzet súlyát mutatja, hogy nagy autógyártók és olajipari cégek, mint a Bosch, a Mahle, a ZF, az ExxonMobil és a Repsol E-Fuel, lobbiszervezetet alakítottak, míg a BMW 12,5 millió eurót fektetett be egy e-üzemanyaggal foglalkozó startup vállalkozásba.