A Nemzetközi Valutaalap (IMF) gyakran az egyetlen mentsvár az adósságválsággal küzdő országok számára. Az intézménnyel való megállapodás kulcsfontosságú ahhoz, hogy a fizetésképtelenné vált államok életmentő pénzügyi forrásokhoz jussanak. A késedelmes kifizetések a kormánynak, a vállalatoknak és a lakosságnak is pluszterhet jelentenek.

Daily Life In Sri Lanka
Srí Lanka államcsődben van, és a lakossága éhezik.
 Fotó: NurPhoto via AFP

A koronavírus-járvány miatt első afrikai országként fizetésképtelenné váló Zambia 271 napot várt az IMF-fel kötött 1,3 milliárd dolláros hitelére, a pénzügyi szervezet igazgatótanácsa ugyanis addig húzta-halasztotta a megállapodás szentesítését. Az aláírás előfeltétele a segély folyósításának.

Srí Lanka immár fél éve vár a 2,9 milliárd dolláros mentőcsomagra, noha tárgyalódelegációk szeptemberben megegyeztek a feltételekben. Ghána esetében pedig lassan három hónapja tart a szükséges adminisztráció lefuttatása. 

Ezeknek az élelmiszer-, üzemanyag- és gyógyszerhiánnyal küzdő országoknak azonban minden egyes nap számít, a csúszás csak súlyosbítja a válságot. Az orosz–ukrán háború következményei pedig tovább fokozták ezt a nyomást.

A hadseregen spórol a csődbe ment Srí Lanka

A gazdasági válsággal küzdő dél-ázsiai ország csökkenti a fegyveres erők létszámát. A járványvédelmi lezárások mellett az évek óta tartó rossz pénzügyi gazdálkodás oda vezetett, hogy Srí Lanka fizetésképtelenné vált.

Az elmúlt tíz évben az alacsony és közepes jövedelmű országoknak mintegy 80 hitelcsomagja esetében középértéken 55 nap telt el az előzetes megállapodástól az igazgatótanácsi jóváhagyásig – derül ki a Reuters összeállításából.

A csúszások hátterében számos ok áll, de az adósságszakértők szerint a legfontosabb az, hogy Kína még mindig vonakodik attól, hogy más hitelezőkhöz hasonló feltételek mellett adjon adósságkönnyítést.

Li Ko-csiang kínai miniszterelnök szerdán azt mondta, hogy az ország kész „konstruktívan” részt venni az érintett országok adósságproblémáinak megoldásában egy többoldalú együttműködés keretében.

Az IMF szóvivője szerint „nagyon kis számú” ország segélyezése szenvedett számottevő késedelmet, és elismerte, hogy a probléma döntően azon országok esetében jelentkezik, ahol a külső hitelezők felé fennálló átütemezésére volt szükség.

A hitelezők Párizsi Klubjának tagjai, például az Egyesült Államok, Franciaország és Japán mellett most már Kínával, Indiával, Szaúd-Arábiával, Dél-Afrikával és Kuvaittal kell a nehéz helyzetbe sodródott országoknak az adósságaikat átstrukturálniuk. A Párizsi Klubtól eltérően a kínai hitelezők inkább hitelenként, mintsem a teljes portfólió esetében kezelik az átstrukturálást vagy az adósságleírást.

Kína a fejlődő országok legnagyobb hitelezője, a Világbank adatai szerint 2010 és 2021 között 138 milliárd dollárnyi új hitelt nyújtott nekik.

Az ázsiai állam először csatlakozott az államadósság átdolgozását célzó, többoldalú erőfeszítéshez, amikor a G20-as gazdasági csoport 2020-ban elindította közös keretrendszerét az alacsony jövedelmű országok adósságainak átstrukturálására.

Gregory Smith, a londoni székhelyű M&G Investments feltörekvő piaci alapkezelője szerint Kína az adósságkönnyítésnél jellemzően a futamidő-hosszabbítást vagy a kamatfizetések átmeneti befagyasztását preferálja, szemben az adósság részleges leírásával. 

A kínai Export-Import Bank nemrégiben arról tájékoztatta Srí Lankát, hogy közepes jövedelmi helyzete miatt az ország nem tartozik a G20 közös keretrendszerének hatálya alá. Így csupán egy kétéves törlesztési moratóriumot ajánlott fel, ami aggodalmat keltett a nemzetközi szereplőkben, mert nem tisztázott, hogy a világ második legnagyobb gazdaságaként mekkora adósságot hajlandó veszteségként leírni.

Ha ebben a negyedévben nem születik megállapodás legalább a zambiai szerkezetátalakítás pénzügyi feltételeinek alapvető körvonalairól, akkor itt az ideje, hogy a közös G20-as keretrendszert kudarcnak nyilvánítsuk 

– mondta Brad Setser, a washingtoni Külkapcsolatok Tanácsának főmunkatársa.

Kopogtat az államcsőd, mégis csúszik a megegyezés az IMF-fel

Pakisztán szerint állítólag már minden készen áll az életmentő 1,1 milliárd dolláros IMF-hitel átutalásához, ám a pénz mégsem akar megérkezni. A bűvszó a rutineljárások elhúzódása.