Pakisztán és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a jövő héten online folytatja a tárgyalásokat, miután Iszlámábádban a tíz napon át tartó személyes megbeszélések során nem jutottak dűlőre a dél-ázsiai országnak szánt pénzekről – írta a Reuters.
Fotó: Getty Images
Az atomhatalomnak számító Pakisztánt kemény gazdasági válság sújtja, így az IMF-tárgyalások elsődleges célja, hogy a 2019-ben aláírt 6,5 milliárd dolláros mentőcsomag következő részletét, legalább 1,1 milliárdot felszabadíthassanak.
Ishaq Dar pénzügyminiszter pénteken bejelentette, hogy az IMF-fel sikeresen megállapodtak a tavaly december óta halogatott támogatások feltételeiről. Szerinte a késlekedés mindössze „rutineljárásokat” jelent, és a két fél már meg is egyezett.
Nathan Porter, a pakisztáni IMF-misszió vezetője megerősítette, hogy a tárgyalások folytatódnak, ám a csúszásról és a sikeres megállapodásról nem árult el részleteket. Viszont a csúszás miatt a pakisztáni államkötvények hozama 15,2 százalékra ugrott.
Pakisztán számára a tárgyalások sikere létfontosságú. A 350 milliárd dolláros gazdaság még mindig nem állt talpra a tavalyi pusztító árvizek után, és a kormány szerint csak az újjáépítéshez 16 milliárd dollárra lesz szükségük. Eközben az ország többi részén szárazság és éhínség teszi pokollá a lakosság életét.
A súlyosan eladósodott állam jelenlegi devizatartalékából kevesebb mint három hétre elegendő létfontosságú importot lehetne csak fedezni. Elemzők szerint minél tovább húzódik az IMF-részlet kifizetése, annál nagyobb a fizetésképtelenség kockázata, ráadásul a közelgő választások is sürgetővé teszik a megegyezést.
A mentőcsomag folyósítása előtt azonban meg kell kötni az úgynevezett személyi szintű megállapodást, amelyet az IMF washingtoni központjának jóvá kell hagynia. A csőbe szorult részleten kívül 1,4 milliárd dollár van hátra a júniusban lejáró programból, azonban ezt is kemény feltételekhez köti majd a valutaalap.
Az IMF-nek a lehető leghamarabb oda kell adnia a Pakisztánnak járó támogatást, mert ha a kifizetés mondjuk egy hónappal tovább húzódik, akkor a devizatartalékaink kritikus szint alá süllyednek és az ország csődbe mehet
– figyelmeztetett Murtaza Syed, a jegybank korábbi alelnöke.
Az IMF feltételei között szerepel a piaci alapú árfolyamhoz való visszatérés és az üzemanyagárak emelése – olyan intézkedések, amelyektől a kormány sokáig ódzkodott, de végül mégis bevezették őket – ezek viszont gyorsan rekordmagasra, 27,5 százalékra repítették az inflációt. Szakértők szerint ebben a többhavi késlekedés is közrejátszott, de az IMF így is további költségvetési szigorításokat szabott a mentőcsomag feltételéül.
Elemzők attól tartanak, hogy ezek az intézkedések a gazdaságot még mélyebb válságba taszíthatják, ám az kétségtelen, hogy a tárgyalások közti öt hónapos szünet alatt a kormány képtelen volt arra, hogy a helyes útra terelje az országot, így a valutaalap közbenjárása elkerülhetetlenné vált.
