Felgyorsította a megújuló energiaforrások telepítését a háború – Kína ezen a téren is élen jár
Tavaly 404 gigawattnyi megújuló energiatermelő kapacitást helyeztek üzembe, 40 százalékkal többet, mint 2021-ben. A megújulók mellett szóló érvek középpontjában korábban a karbonsemlegesség elérése szerepelt, azonban az orosz–ukrán háború kirobbanása után az energiabiztonság került előtérbe.
Fotó: AFP
Az Európai Unió tavaly 62 gigawatt zöldkapacitással bővült, a legnagyobb mértékben azonban Kínában nőtt a zöldenergia 180 gigawattal.
A megújuló energiaforrások Japán teljes villamosenergia-ellátásának 20 százalékát adták, az Európai Unió esetében pedig 22 százalékkal rekordot értek el 2022-ben. A tavaly májusban közzétett REPowerEU terv célja a tiszta energiára való áttérés felgyorsítása, miközben a japán törvényhozás egy olyan jogszabályról vitázik, amely több száz milliárd dollár állami és magánberuházást ösztönözne a területen, bár a pontos részletek még nem ismertek – derült ki a Nikkei Asia elemzéséből.
Joe Biden szintén önti a dollármilliárdokat a megújuló energiaforrások használatának növelését célzó beruházásokra, klímavédelmi projektekre, így az év végén a szél- és a napenergia részaránya elérheti a 16 százalékot a tavaly 14 százalékról az Egyesült Államokban. Viszont mindezek elmaradnak a kínai eredményektől: a világ legnagyobb energiafalója gyors ütemben növelte a megújuló energiaforrások arányát, amelyek tavaly elérték a 34,7 százalékot.
Zöldforradalom Kínában
A távol-keleti ország több mint egy évtizede a világ legnagyobb és leggyorsabban növekvő megújulóenergia-termelője, és a szélenergiát részesíti előnyben: az elmúlt két évben a szélturbinák üzembe helyezésével tovább növelte előnyét: Peking az elmúlt két évben több szélenergia-termelő kapacitást épített ki, mint az azt megelőző hét évben, és 2022-ben 46 százalékkal több szélenergiát termelt, mint egész Európa.
Ez azért is számít jelentős gyorsulásnak, mert 2020-ig az öreg kontinens volt a világ első számú szélenergia-termelője, vagyis Kína meglehetősen rövid idő alatt előzte meg a kontinenst, növekvő előnye pedig a világ többi részével szemben tovább erősíti a távol-keleti óriás globális zöldenergia-vezetői státuszát. A létesítmények közel 60 százalékát 2015 óta, 95 százalékát pedig 2010 óta telepítették, ami azt jelenti, hogy
a kínai szélerőművek többsége modern létesítmény.
Ezzel szemben az Egyesült Államokban a létesítmények 22 százalékát, míg az öreg kontinens legnagyobb szélenergia-termelő országában, Németországban 27 százalékát 2010 előtt telepítették, így valószínűleg kevésbé hatékonyak. Ehhez tartozik, hogy az európai szélturbinagyártók pénzügyi nehézségekkel küzdenek, míg a kínai cégek pénzügyileg rugalmasabbak, és olcsóbban tudnak jó színvonalú turbinákat készíteni.
A távol-keleti ország szélenergia-bővülése jóval meghaladta minden más ország teljesítményét: a 2021–2022-es kumulatív növekedés 3,6-szer nagyobb volt, mint az Egyesült Államokban ugyanebben az időszakban tapasztalt emelkedés, és 7,3-szer nagyobb, mint Európában. Ehhez hozzá kell tenni, hogy Peking igyekszik diverzifikálni az energiatermelést, vagyis a megújulók mellett a szénnek, az olajnak és a földgáznak is fontos szerep jut, továbbá Kínában többtucatnyi atomerőmű építése is napirenden van, hogy növeljék a nukleáris energia szerepét.
Ezzel újít Kína gazdaságaNormalizálódott az élet Kínában az ázsiai gazdaság újranyitása után. Egyre több mutató jelzi, hogy az élet és a fogyasztás visszatér a Covid–19 miatti lezárások előtti időszakhoz, a teljes visszaállásra azonban még várni kell. Figyelemre méltó változás, hogy a hangsúlyt ezentúl a megújuló energiaforrásokra és a magas hozzáadott értékekre helyezik. |
Vadásztak rájuk, aztán lassan beszivárgott Amerikába a nagy ellenfél: Trump már kezd rászokni – „Imádom ezt, hadd jöjjenek!"
