Az öregedő társadalom mentheti meg a japán dolgozókat
Az idősek száma nő, az aktív dolgozóké csökken, a munkamániás Japánban pedig ez komoly társadalmi átalakuláshoz fog vezetni, és talán ezt a dolgozók is kihasználják, hogy javítsanak a saját munkakörülményeiken – olvasható a Financial Times véleménycikkében.
A fejlett országok demográfiai hanyatlása sokakat aggodalommal tölt el – a születésszámok csökkenése miatt egyre kevesebb lesz az aktív dolgozó, míg az egészségügy fejlődésével az emberek egyre tovább élnek – az idősebbek a nyugdíjukat féltik, a fiatalok nem akarnak többet dolgozni vagy adózni, az országok vezetői pedig mindent megtesznek, hogy fenntartsák a kényes egyensúlyt.
Ennek a kedvezőtlen hatásai már most is megfigyelhetők Japánban, ahol a világon a legmagasabb az idősek aránya.
A Nomura Research Institute felmérése szerint a túlórakorlátok és a teherautó-vezetők krónikus hiánya miatt 2030-ra a belföldi szállítmányok több mint egyharmada nem lesz kézbesíthető. A Recruit Works Institute által készített jelentés értelmében a népesség zsugorodása és elöregedése 2040-re 11 millió munkavállaló hiányát fogja okozni.
A múlt hét azzal ért véget, hogy a kormány bemutatta a születésszám hosszú távú csökkenésének megfordítására irányuló legújabb terveit, miután Kisida Fumio miniszterelnök arra figyelmeztetett, hogy a tétlenség következménye nem más, mint a társadalmi összeomlás.
Az ország dolgozói azonban ezt a borús időszakot a saját előnyükre fordíthatnák, hogy eltöröljék a japán munkahelyi kultúra legigazságtalanabb részeit.
Japán munkahelyi kultúrája sok szempontból „hírhedt”: abszolút vállalati lojalitás, rengeteg ingyenmunka és túlórázás, valamint a nem létező munka-magánélet egyensúly a legtöbb aktív dolgozó életét pokollá teszi. Az aktív munkaerő fogyásával azonban az alkalmazottak értéke, valamint az alkualapjuk is megugrik, amit felhasználhatnak arra, hogy ezeken változtassanak.
A toborzók és a munkaerő-felvételi menedzserek szerint ez a változás bizonyos mértékig már megkezdődött. Még a nagy, ismert japán cégek is arról számolnak be, hogy az ideális és a tényleges felvételi arány között szakadék tátong. Ahogy ez nőtt, a HR-szakma is megváltozott: a korábban meglehetősen egyirányú kiválasztási folyamatból mára rábeszélés lett. Sokan mondják, hogy ma már olyan kérdésekkel szembesülnek a jelentkezők részéről, amelyeket egykor szemtelenségnek minősítettek, például azzal, hogy
mit tehet a vállalat a dolgozóért.
A társadalmi változásokat nem követő vállalatok azzal fognak szembesülni, hogy a vonzerejük elhalványult, mivel az alkalmazottak rájönnek, hogy a munkaerőhiány lehetővé teszi számukra, hogy mindentől, ami nem tetszik nekik – megfélemlítés, túlzott túlórák, szexizmus – elmeneküljenek, és olyan helyet válasszanak, ahol megbecsülik a munkájukat.
Ukrán aranykonvoj: Magyar Péter váratlanul Havasi Bertalannal találta szemben magát, kőkemény üzenetet adott át Orbán Viktor sajtófőnöke – „Kézi vezérléssel irányítja a rendőrséget”
