Ijesztő ütemben öregszik Japán lakossága
A japán kormány adatai szerint tavaly rekordszámú, 1 582 033 ember halt meg, beleértve a szigetországban élő külföldieket és a külföldön élő japán állampolgárokat. A halálozások számának növekedési üteme a 2021-es 4,9 százalékról 8,9-re ugrott.
Tokió mintegy 72 ezer, a koronavírus-járványhoz kapcsolódó halálesetet jelentett a betegség 2020 eleji megjelenése óta, azonban az igazi kiváltó ok a társadalom elöregedése. A kabinet becslése szerint a lakosság 29 százaléka már 65 éves vagy annál idősebb – írja a Nikkei Asia.
A halálozások száma közel kétszerese a születésekének.
Az újszülöttek száma 2022-ben 5,1 százalékkal, 799 728-ra esett, a csökkenés üteme az előző évi 3,4 százalékról szintén felgyorsult. A születések számának mérséklődése 11 évvel korábban következett be, mint ahogyan azt korábban előre jelezték. Az Országos Népesedési és Társadalombiztosítási Kutatóintézet 2017-es tanulmánya azt jósolta, hogy a születések 2033-ra 800 ezer alá csökkennek, de ez végül már tavaly megtörtént. A természetes fogyás (összes halálozás mínusz összes születés) 2022-ben 782 305 fővel szintén a legmagasabb volt a feljegyzések szerint.
A kabinet egy örvendetesnek mondható adatot is közölt: Japánban tavaly három év óta először 1,1 százalékkal, 519 823-ra emelkedett a házasságkötések száma, bár ez annak köszönhető, hogy azok a párok, akik a járvány miatt 2020-ban és 2021-ben halogatták az egybekelést, tavaly pótolták az esküvőt.
A szigetországban évek óta csökken a szülőképes korúak száma, miközben egyre kevesebben szeretnének gyereket.
Utóbbitól a gyermeknevelés magas költségei riasztják el a fiatal párokat.
A statisztikák megjelenésére akkor került sor, amikor Tokió a munkahelyi reformok előmozdítását, valamint a fiatalok házasságkötésre és gyermekvállalásra való ösztönzését célzó gazdasági és szociális támogatási intézkedések bővítését tervezi. Kisida Fumio miniszterelnök egy januári parlamenti beszédében Japánt
a társadalmi funkciók fenntartásának határán álló országnak
nevezte, amihez hozzátette: a demográfiai válság egy olyan kihívás, amit minél előbb meg kell oldani.
A születésszám csökkenése más, fejlett ázsiai országokat is sújt. A múlt héten Dél-Korea bejelentette, hogy az országban az újszülöttek száma 4,4 százalékkal, 249 ezerre esett 2022-ben. Hasonlóképpen, a januárban közzétett hivatalos adatokból kiderült, hogy Kínában a születések száma évtizedek óta először csökkent, 10 százalékkal, 9,56 millióra. A felkelő nap országa annyiban különleges, hogy a világ kilencedik leggyorsabban fogyó államának számít.
A demográfiai válság veszélyezteti a kormány társadalombiztosítási programjait, köztük a nyugdíjak és az idősek orvosi ellátása jövőbeli finanszírozását, valamint munkaerő- és adóhiányhoz vezet, ami visszafogja a gazdasági teljesítményt, miközben az államháztartás helyzetét is nehezíti.
Kínán már a robotok se segítenek, nem jön ki a munkaerőmatekA világon messze Kínában helyezik működésbe évente a legtöbb ipari robotot, ami kell is, hogy biztosítsák a növekedést az elöregedő népesség mellett. Hosszabb távra azonban mégsem jön ki a tervezett matematika: ha valami nem változik, nem lesz, aki a gépeket beprogramozza és működtesse. |
Sziget Fesztivál: részvénycsomagokkal stabilizálnák a cég helyzetét – a korán érkezők kevesebbet fizetnek, egy rég várt felújítást is bejelentettek
