Az Európai Központi Bank (EKB) döntéshozói közül néhányan azon aggódtak a testület legutóbbi ülésén, hogy túlságosan optimisták a jegybanki prognózisok – derül ki az ülésről közzétett jegyzőkönyvből.
Fotó: Alexandros Michailidis
A március 15–16-án tartott ülésen a 26 döntéshozó közül többen kétségeiket fejezték ki azzal kapcsolatban is, hogy vajon sínen van-e a „makulátlan dezinfláció”. A kétkedők szerint
A szóban forgó prognózis szerint a fogyasztói árak növekedési üteme 2025-re csökken fokozatosan a 2 százalékos célra, a bérek mérsékelten emelkednek, a pedig felpörög.
Ezen az ülésen a testület 50 bázisponttal 3,5 százalékra emelte az irányadó kamatot, ugyanakkor közölte, hogy a pénzügyi stabilitási kilátások a Credit Suisse csődközeli helyzete miatt bizonytalanok. Philip Lane, a jegybank vezető közgazdásza e héten erről azt nyilatkozta, hogy a stabilitási aggodalmak enyhültek, így a május 3–4-én esedékes következő ülésen nincs akadálya a kamatemelésnek. A Reutersnek nyilatkozó források szerint a korábbinál visszafogottabb, 25 bázispontos szigorítás várható. A Bloomberg hírügynökség által készített elemzői konszenzus arra számít, hogy májusban, júniusban és júliusban egyaránt akkora mértékű emelés várható, viszont elképzelhető, hogy az év végén már jöhet egy lazítás.
A március közepi ülésen többen erősen kételkedtek abban, hogy az idén csupán 5,3 százalékos lenne a bérnövekedési ütem, amely jövőre 4,4, majd egy évvel később 3,6 százalékra szelídülne. Mások szerint viszont az infláció csökkenésével párhuzamosan indokolt a nominális bérek emelkedésére vonatkozó prognózis mérséklése. Az EKB számításaiból kiderül, hogy
a maginfláció emelkedését főleg a bérek növekedése hajtja, hozzájárulása az áremelkedéshez a duplája a 2019–2020-as szintnek.
A maginfláció az elmúlt bő egy évben folyamatosan emelkedett, márciusban elérte az év/év alapon számolt 5,7 százalékot.
