Információnk szerint kedden publikussá válik a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal új stratégiája, amellyel a hazai kis- és középvállalkozások hóna alá nyúlnak, hogy az pályázatain való részvétel és a kutatás-fejlesztés is hatékonyabbá váljon, igazodva a középtávú kormányzati célokhoz.
Fotó: Getty Images
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) négy éve készítette el a 2021–2030-as időszakra vonatkozó Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Stratégiáját. Előrebocsátották a magyar kormány páros célját, hogy 2030-ra Európa öt legélhetőbb országa között legyen a miénk, továbbá férjünk be az Európai Unió öt legversenyképesebb országa közé is.
Ebből levezetve az ITM, a Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank hat kiemelt területet határozott meg:
- adózás
- foglalkoztatás
- közszféra
- egészségügy
- oktatás
- vállalati környezet
Ezekhez kapcsolódik szervesen a magyar kutatás-fejlesztési és innovációs (KFI) szakpolitika.
A bűvös három százalék
A stratégia rögzítette, hogy 2030-ra a k+f ráfordítások GDP-hez mért arányának, az úgynevezett GERD-mutatónak 3 százalékra kéne emelkednie, amibe persze beletartoznak a vállalati és az állami szféra ráfordításai, illetve a felsőoktatási intézmények, a kutatóintézetek hozzájárulásai is.
A korabeli Eurostat-adatok alapján Svédország, Ausztria, Dánia és Németország kivételével minden EU-tagország az említett célérték alatt, Magyarország éppenséggel a középmezőnyben teljesített.
Nem véletlenül állapították meg a dolgozatban, hogy „a tudományos szféra és a vállalkozások hatékony együttműködése az ország versenyképességének egyik záloga. Az együttműködések közül kiemelt szerep jut a kkv-k innovációját ösztönzőknek. Az egyetemi, kutatóintézeti, vállalati tudáskapacitások összehangolása, szoros kooperációja teremt lehetőséget a felsőoktatási intézmények, az állami és privát vállalatok közötti innovációs projektek kidolgozására és további jelentős EU-s források megszerzésére.”
Itt lépnek képbe a mostani programok.
Volt, hogy szinte minden átment
Iparági pletyka szerint a Piac23 és a KKV Start programokat jelentik be kedden, amelyek egyebek között abban kívánnak segíteni, hogy a magyar vállalatok közvetlen EU-s pályázati forrásokból részesülhessenek.
Ez nagyon jó lesz, mert a piac ki van rá éhezve, hogy a k+f támogatás beinduljon, és jó projektek vannak a tarsolyban
– mondta Gyökeres Zoltán uniós fejlesztéspolitikai szakértő. Emlékeztetett a közelmúlt hazai fejlesztési történelemére, amelyben a 2006-tól 2014-ig működő Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél „szinte minden átment, ami jól volt megfogalmazva”, majd a Pálinkás-korszak nagyon szép fejlődési ívet rajzolt, de csak azoknak, akiknek az ötletei megfeleltek a vezetői ízlésnek.
Fotó: Shutterstock
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal élén Birkner Zoltán következett, akivel a szektor ráállt a szakmai megközelítésre, hogy a projekt ne csak jól hangozzon, de a piacon is felhasználható legyen. Idén március 7-től már Kiss Ádám az intézmény vezetője, és a mostani programok az ő elképzeléseit tükrözhetik – szakértőnk véleménye szerint az eddigi vonulat folytatódhat, azzal az eltéréssel, hogy a magyar vállalkozások koncentrált segítséget kapnak az EU-s pályázatokhoz.
Nem a győzelem a legfontosabb
A KKV Start például a mikro- és kisvállalkozásoknak juttat kis támogatási összegeket ahhoz, hogy k+f projekteket végezzenek, például innovatívan fejlesszék a vállalatirányítási rendszerüket. A 20-30 millió forintos támogatással egyszerűsítve lehet értéket teremteni
– folytatta Gyökeres Zoltán. Megjegyezte, hogy most még kérdéses az EU-s pénzekhez hozzáférés, és még ha gyorsan lezárulnak is a vitás kérdések az Európai Bizottsággal, a jóváhagyások és az átfutás miatt becslése szerint jó esetben őszre várhatók a források.
Elmondása szerint az egyetemeknek már létrehoztak egy önerőalapot, amelyet igénybe vehetnek majd a pályázatokhoz, ha az Erasmus és a Horizont programok vitája rendeződik, és hasonló alap készülhet a cégeknek is, mivel a nemzetközi pályázatírók jellemzően előleget kérnek, aminek a kettő-tízezer eurós (750 ezer–3,7 millió forintos) díja túlzás lehet egy hazai vállalkozásnak, kivált, hogy egy pályázatíró sem kecsegtet 80-90 százalékos sikerességi rátával, mivel az EU-s kiírásokon ez a szám inkább 10-15 százalék.
Ugyanakkor a szakértő rámutatott, hogy
sokan nem is az EU-s pályázat elnyerése szándékával adják be a munkájukat, hanem mert ha 50 százaléknál jobban teljesít a beadvány, azért itthon pluszpontok járnak.
Az uniós fejlesztéspolitikai szakértő úgy véli, van harmadik potenciális haszon is. „Mivel konzorciumban kell dolgozni, bármi történik, a pályázat elkészítése közben meglesznek az élő üzleti kapcsolatok. A magyar cégek ezt nem gondolják át, noha pénzt lehet keresni általuk, hiszen beszállítói kapcsolatok alakulhatnak ki” – mondta Gyökeres Zoltán.
