A Boston Consulting Group felmérése szerint a kiskereskedők legnagyobb aggodalma világszerte változatlanul az ellátási láncok kiszámíthatatlansága, az és annak hatása a fogyasztásra. A világ három legnagyobb stratégiai tanácsadó cégének egyike a kutatást 561 globális kiskereskedelmi vezető, igazgató és menedzser megkérdezésével végezte, és kedden, a Kiskereskedelmi Világkongresszus (World Retail Congress – WRC) kezdetére időzítve hozta nyilvánosságra.
Fotó: Al Drago / Bloomberg via Getty Images
Európában lassul a forgalom, mert a magas energiaszámlákkal küzdő fogyasztók kevesebbet költenek ruhákra, élelmiszerekből pedig olcsóbbakat vásárolnak. Az Egyesült Királyságban az élelmiszerek vásárlásánál a megfizethetőséget helyezik előtérbe a tápérték és az egészségesség rovására.
A magasabb költségeket pedig várhatóan egyre nehezebb lesz áthárítani a vásárlókra,
a válaszadók 72 százaléka ugyanis arra számít, hogy a fogyasztók az idén a tavalyinál is árérzékenyebbek lesznek.
„Ez korlátozza a kiskereskedők lehetőségeit arra, hogy kompenzálják a magas költségeket, és új nehézségeket teremt, amelyekkel meg kell küzdeniük. A fogyasztók elfordulnak bizonyos termékektől és vásárlási szokásoktól” – idézte a Reuters a jelentést.
A kiskereskedőknek nem csupán a növekvő költségekkel és a beszállítókkal kell hadakozniuk, egyre kreatívabb módszereket kell kitalálniuk arra, hogy visszacsábítsák a vásárlókat. A felmérés szerint sokan hűségprogramokba, árpromóciókba és az online vásárlói élmény javításába fektetnek be.
Fotó: Getty Images
A jelentés szerzői szerint a kiskereskedőknek a mesterséges intelligenciára is nagyobb figyelmet kellene fordítaniuk, hogy az árképzési és marketingstratégiáikat algoritmusok és gépi tanulás segítségével finomítsák.
Ázsián kívül a legtöbb kiskereskedő elhanyagolja a mesterséges intelligenciát, és lemarad az általa kínált potenciális további előnyökről
– figyelmeztetnek.
Ázsia a kiskereskedők várakozásait tekintve a fénysugár, a felmérésben részt vevők 76 százaléka arra számít, hogy a régió gazdasága az idén növekedni fog, miután Kína a hosszú koronavírus-zárlatot követően újra kinyitott. A kiskereskedők Észak-Amerikával kapcsolatban is optimistábbak, mint Európát illetően, az előbbi esetén 68, utóbbinál 54 százalékuk jósolt növekedést.
A kínai piacba vetett remény egyelőre túlzottan optimistának tűnik, hiszen a gazdasági bizonytalanságok miatt
a háztartások egyelőre inkább gyűjtik, mint költik a pénzt, és a vállalatok is változatlanul óvatosak, ha új befektetésekről van szó.
Ott nem az infláció jelent problémát, mint a világ többi részén. A fogyasztói árak éves bázison mindössze 0,7 százalékkal nőttek márciusban, a termelői árak pedig hatodik egymás követő hónapban csökkentek, annak ellenére, hogy a jegybank megvágta a kamatokat és pénzt pumpál a gazdaság felpörgetésébe.
Fotó: Kevin Frayer / Getty Images
Egyre több közgazdász figyelmeztet ezért a defláció veszélyére, és a folyamat szerintük már meg is kezdődött. „Alapvető véleményünk az, hogy a kínai gazdaság deflációs” – írta Raymond Yeung, az ANZ Research vezető közgazdásza a múlt héten, az után, hogy Peking közzétette az első negyedéves GDP-növekedési adatait.
A defláció pedig rossz hír a gazdaság számára, mert a fogyasztók és a vállalatok még inkább visszafoghatják a kiadásaikat a további árcsökkenések reményében. A japán gazdaság két évtizeden keresztül stagnált emiatt.
Ha egy szóval kell jellemezni a kínai gazdaság jelenlegi helyzetét, akkor a defláció már megkezdődött, és a gazdaság recessziós területre csúszott. A reálgazdaság pulzusa még mindig gyenge, mivel az ingatlanárak és a pénzügyi eszközök nem erősödnek
– idézte ezzel kapcsolatban a CNN Liu Ju-hujt, a Kínai Társadalomtudományi Akadémia professzorát.
