BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Tunézia nem kér az IMF-ből

A tunéziai költségvetés megalkotása súlyos problémákba ütközhet idén, mert noha az államadósság döntő hányada belföldi, az év végéig több külföldi hiteltörlesztés válik esedékessé, és a hitelminősítő intézetek szerint veszélybe kerülhet az ország fizetőképessége. Kaisz Szaíd ennek ellenére nem kér az IMF-ből.

Elfogadhatatlan, további elszegényedéshez vezető külföldi diktátumnak nevezte a Nemzetközi Valutaalap (IMF) javaslatait Kaisz Szaíd tunéziai elnök a sajtónak nyilatkozva. Szerinte más megoldásokat kell találni, mert az észak-afrikai ország szociális biztonságát és annak fenntartását komolyan kell venni.

China-Arab Countries Summit in Saudi Arabia
Fotó: AFP

Tunisz tavaly októberben kapott elvi ígéretet a Nemzetközi Valutaalaptól arra, hogy 1,9 milliárd dollár folyósításával enyhítenék az arab országot sújtó gazdasági válságot, mert a GDP-arányos államadósság már eléri a 80 százalékot. A nem sokkal később elindított tárgyalások azonban zsákutcába jutottak, mert az IMF szerint Tunézia nem mutatott kellő hajlandóságot a több mint száz eladósodott állami vállalatát érintő reformcsomag bevezetésére,

és az alapvető közszükségleti cikkek állami támogatását sem akarja megszüntetni.

Kaisz Szaíd a tunéziai függetlenség atyjaként számontartott korábbi államfő, Habib Burgiba halálának 23. évfordulóján tartott megemlékezésen a szociális biztonságot emlegetve arra utalt, hogy Burgiba elnöksége idején, 1983-ban egy ízben megszüntették a gabonatermékek állami támogatását. Ennek hatására olyan mértékben nőtt a kenyér, a búzadara és a tésztafélék ára, hogy ez óriási elégedetlenséget váltott ki, ami zavargásokba torkollott, és a gyorsan bevezetett szükségállapot ellenére is több tíz ember meghalt.

A tunéziai költségvetés megalkotása súlyos problémákba ütközhet idén, mert noha az államadósság döntő hányada belföldi, az év végéig több külföldi hiteltörlesztés válik esedékessé, s a hitelminősítő intézetek szerint veszélybe kerülhet az ország fizetőképessége. A tunéziai külügyminisztérium túlzónak nevezte március végén az Európai Unió vezető diplomatájának nyilatkozatát, amelyben Josep Borrell az észak-afrikai ország esetleges gazdasági és társadalmi összeomlásával és annak Európára nézve is súlyos következményeivel kapcsolatos aggodalmának adott hangot.

Üssük-e, ne üssük-e a feltörekvőket – még mindig vacillálnak a piacokon

Jelentős devizaadóság mellett hatalmas potenciál rejlik a fejlődő piacokban – ki erre, ki arra fogad ezek jövőjét tekintve. A gyengülő helyi devizák és a globális bizonytalanság csökkenti a befektetési vágyat, elijeszti a nemzetközi tőkét, és akár az összeomlás szélére is sodorhat egyes gazdaságokat.

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.