Új kifejezés kezd el terjedni jegybanki és elemzői körökben, a greedflation – az angol greed (mohóság) és az kombinációjaként. A 2 százalékos inflációs cél elérése nehezebb lesz, mint korábban gondolták, további kamatemelésekre lehet szükség. Az elemzésekből kiderül, hogy a vállalatok sokkal gyorsabban és nagyobb mértékben emeltek árat növekvő költségeik ellensúlyozására, mint ahogy csökkentették azokat, miután költségszintjük is mérséklődött.
A profitok az idén várhatóan nem nőnek olyan mértékben, mint tavaly, viszont „bármiféle konfliktus a bérek, a nyereségek, valamint a között nagyon erősen determinálja a következő időszak inflációs folyamatait, így erre a jegybanknak reagálnia kell” – mondta szerdán Luis de Guidos, az EKB alelnöke.
Grafikonunkon jól látszik, hogy a vállalati profitok növekedése 2021 eleje óta meghaladta a bérköltségek növekedését, a tavalyi infláció nagyjából kétharmadát az előbbi adta.
Az EKB valahogy kissé későn ébredt erre rá, Philip Lane, a jegybank vezető közgazdásza csak a közelmúltban tette szóvá, hogy „számos cég volt képes növelni árrését a korlátozott kínálat és a megugró kereslet” viszonyai közepette.
„A béreknek kisebb hatásuk volt az inflációra az elmúlt két évben, a profitok növekedése sokkal dinamikusabb volt”
– tette hozzá.
Isabel Schnabel, az EKB igazgatóságának Németország által delegált tagja meg is jegyezte: a jegybank „nem fordított elég figyelmet a profitokra” – bár nyomban hozzá is tette, hogy esetükben nem kell olyasféle spirál kialakulásától tartani, mint amitől a bérek esetében tartottak. „A vállalati nyereségeknél sokkal erősebb az önkorrekciós mechanizmus, ha a kereslet szűkülését látják.”
A várakozások szerint az EKB következő, május 4-én esedékes kamatdöntése során 25 bázisponttal 3,25 százalékra emeli irányadó kamatát. A jegybank előrejelzése szerint az infláció az év végére 2,8 százalékra csökken az év eleji több mint 9-ről. A 2 százalékos cél 2025 második felében lesz elérhető.
