BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Folytatódik a napelemboom – Kína előzi Amerikát

Kína belehúzott, még a tavalyinál is több napelemet telepít, a francia kormánynak pedig ki kell nyitnia a pénzeszsákot, ha el akarja érni a klímacélokat.

Kína már eddig is élen járt a megújuló energiaforrások kiaknázásában, de most belehúz, és felpörgeti a napelemparkok telepítését, ugyanis erősen megugrott a tiszta energia iránti igény. A kereslet idén a tavalyi rekordot is meghaladhatja. A központi vezetés eltökéltségét jól mutatja, hogy az idén április végéig csaknem háromszor annyi kapacitást telepítettek, mint tavaly ilyenkor. Kína jó úton halad afelé, hogy idén több új napelemparkot állítson üzembe, mint az Egyesült Államok.

Aerial,View,Of,A,Car,Park,With,Solar,Panels.,Rimini,Aerial view of a car park with solar panels. Rimini, Italy - October 2021
Fotó: Shutterstock

A beruházási boomot a napelemek árának csökkenése is támogatja.

Természetesen Kína áramtermelése továbbra is nagymértékben függ a széntől, de vélhetően folytatják a telepítéseket, hiszen Hszi Csin-Ping elnök 2060-ra el szeretné érni a karbonsemlegességet.

A nagy elköteleződést látva a Bloomberg közgazdászai is frissítették előrejelzésüket. Valószínűsítik, hogy hosszabb távon is fenn kívánják tartani a gyorsított ütemű telepítést, így 2023-ra 154 gigawatt új napelem-kapacitással számolnak, a korábbi 129 gigawattos prognózisuk után. 

Beszédes, hogy az elemzők adatai szerint idén az Egyesült Államokban összesen 144 gigawattnyi naperőmű-kapacitást állíthatnak üzembe. Ennél szerényebb növekedést jósolt a Kínai Fotovoltaikus Ipari Szövetség. Igaz, számaikat hónapokkal ezelőtt, februárban publikálták, akkor 95–120 gigawatt közötti növekedést vártak – ám az előrejelzés készítésekor még nem ismerhették a már megvalósult projektek vártnál nagyobb volumenét.  

 

A hihetetlen növekedés azonban folytatódhat, jövőre ismét gigászi új kapacitást terveznek üzembe állítani, a 200-300 gigawattot is elérheti a frissen üzembe álló kapacitás – mondta Liu Han-juan, a napelemekhez nélkülözhetetlen poliszilícium gyártó, a Tongwei Co. elnöke. 

Ha Kína ilyen ütemben bővíti kapacitásait, akkor kijelenthetjük, hogy a világ jó úton halad afelé, hogy 2030-ra összesen 5300 gigawatt kapacitással rendelkezzen – ez nagyjából annyi napenergia, ami a globális nettó nulla célkitűzés eléréséhez szükséges.  

Nagy kérdés persze, hogy az ilyen szédületes telepítési ütem Kínában fenntartható-e. Egy biztos, hogy a termelési kapacitások sokkal gyorsabban növekednek, mint az energiatárolás teljesítménye, ami a kínai hálózat egyes részeit túlterheli.

FRANCE-ENERGY-SOLAR-PHOTOVOLTAICS
Technicians work near solar panels on May 9, 2011 in Les Mees, southern France. France on October 13, 2011 launched its largest-ever solar energy farm, with an array of panels spread over about 200 hectares (500 acres) in the mountainous southern Alpes-de-Haute-Provence region. With a production capacity of 90 megawatts, the vast photovoltaic park features nearly 113,000 solar panels and was built at a cost of 110 million euros ($137 million).    AFP PHOTO / BORIS HORVAT (Photo by BORIS HORVAT / AFP)
Fotó: Boris Horvat / AFP

A helyzet azonban nemcsak Kínára jellemző. Idehaza is felfüggesztették a háztartási napelemek által megtermelt energia hálózatba táplálását, és globálisan a sivatagba telepített naperőművek próbára teszik az elektromos vezetékek teherbírását, tűrőképességét.

Franciaország: elő a bukszával!

Míg Kínában előremenekülnek, és jobban állnak időarányosan a zöldítéssel, addig Európa egyes országaiban más a helyzet. Franciaországban például évente 66 milliárd euróval többet kell költeni a klímacélok eléréséhez, mint eddig, ugyanis az éghajlatváltozás miatt az előrejelzett összeg nem elégséges – derül ki egy friss kormányzati tanulmányból.

Minden ágazatnak késedelem nélkül részt kell vennie az erőfeszítésben

– írta Jean Pisani-Ferry közgazdász és Selma Mahfouz pénzügyminisztériumi munkatárs a jelentésben. A szükséges emelés mértéke is figyelemreméltó, ugyanis a francia GDP 2,3 százalékát teszi ki 2030-ig. A dokumentum végigveszi az ország előtt álló feladatokat a kibocsátás harmadával történő csökkentéséhez, és megállapítja, hogy súlyos társadalmi áruk is lesz a lépéseknek.

A többletkiadás a legrosszabbkor jön: az EU második legnagyobb gazdasága már most is küzd a Covid utóhatásaival, az energiaválság miatti többletkiadásokkal és az államadósság visszafogásával. Elisabeth Borne francia miniszterelnök már lépett az ügyben, a jövőbeli környezetvédelmi politikáról tárgyal a törvényhozókkal, a szakszervezetekkel és a környezetvédelmi csoportokkal. Emellett megkezdték az új klímavédelmi törvény előkészítését is.

Fotó: Michel Cavalier / AFP

Jó úton, de lassan

Franciaország tavaly 2,5 százalékkal, 408 millió tonna szén-dioxid-egyenértékre csökkentette az üvegházhatású gázok kibocsátását. Ennek az értéknek 2030-ra 270 millió tonnára kell esnie – ehhez azonban sok intézkedésre van szükség. A kormány azt tervezi, hogy növeli az elektromos autók részarányát a vállalati autóflottákban, segíti a gazdálkodókat a növényvédő szerek használatának csökkentésében, valamint további ösztönzőket vezet be annak érdekében, hogy a háztartások csökkentsék a fosszilis tüzelőanyagok használatát – erről a miniszterelnök tanácsadója beszélt újságíróknak, azonban konkrétumokat nem közölt. 

 

Ajánlott videók

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.