Növekszik és erősödik az európai katonai együttműködés, a tagállamok és a programok legalábbis szaporodnak, ennyit nyugodtan megállapíthatunk az Állandó Strukturált Együttműködés (Permanent Structured Cooperation, PESCO) legutóbbi ülését követően – a szerveződésnek egy kivétellel immár az összes EU-tag, így Magyarország is a részvevője.
Fotó: Fehér Gábor / Mediaworks
Persze abban csak bízni lehet, hogy a mennyiség előbb-utóbb átcsap minőségbe is, mert az uniós ügyekkel foglalkozó szakhonlapnak, az Euractivnak név nélkül nyilatkozó források szerint a több mint félszáz program fele gyakorlatilag áll.
68-47-21
A PESCO az Európai Védelmi Ügynökség (European Defence Agency, EDA) égisze alatt fut, ahol a novemberben kiadott, úgynevezett CARD-jelentése alapján a védelmi tervek jobbára elszigetelten készülnek, mivel a tagállamokat nem győzték meg az eddigi együttműködések (amelyek inkább kivételnek, mintsem szabálynak minősülnek, így aztán a meghirdetett célok is képlékeny elképzelések inkább).
Például a PESCO 2017-es létrehozásakor az volt az egyik meghirdetett cél, hogy a védelmi kiadások 35 százalékát együttműködve költsék el, ám a mutató jelenleg csak 18 százalékon áll.
A hazai országgyűlési képviselők tájékoztatására 2020 decemberében készült jegyzék is rögzítette, hogy az európai védelmi helyzetet nagyfokú széttagoltság és inkoherencia, a fegyvertípusok sokfélesége, illetve a rendkívül eltérő modernizációs szint jellemzi.
Mindezek nyomán a mostani PESCO-ülés egyik fő témája az volt, hogy átfésüljék a programokat, gyakorlatilag elengedjék azokat, amelyek nem mennek, hogy aztán az erőket azokra koncentrálhassák, amelyekből viszont lehet valami.
Ebből lett az, hogy az „ötödik hullámban” 11 új programot jelentettek be 15 tagország részvételével – Magyarország három új projektbe száll be –, így az induláskor csupán 17 programos csomag immár 68-at számlál. A hivatalos közlés szerint 47 jut a kivitelezési fázisba 2025-re, sőt, közülük 21 máris ott tart, hármat pedig idén zártak le/be – a megfogalmazás annak függvénye, ki, mennyire sikeresnek ítéli meg őket.
Svájc érdeklődik, Dánia már csatlakozott is
Ez a tizenegy új projekt bizonyítja a tagállamok együttműködését, hogy szeretnék jobban összehangolni a védelmi, illetve fejlesztési terveiket. Egyúttal a PESCO rögzített céljait is elősegítik azáltal, hogy új generációs képességekkel vértezik fel a résztvevőket, méghozzá olyan területeken, amelyeken elengedhetetlen az EU-szintű együttműködés
– nyilatkozta Jirí Sedivy, az EDA ügyvezetője.
Fotó: Bencsik Ádám
A teszthalott programok mellett akadnak sikeresek is, főleg a mobilitás és a kiberküzdelem terén, ezek ugyanis az orosz–ukrán háború nyomán kivált felkapott témává váltak. Ezért gondolkodott el a PESCO-csatlakozáson még a történelmileg semleges Svájc, és most ezért lépett be Dánia is.
A skandináv országban tavaly júniusban népszavazással törölték el a szabályozást, amelynek értelmében kimaradtak az uniós védelmi együttműködésből.
Koppenhága korábban nem vehetett részt az katonai misszióiban és a fegyverrendszerek közös fejlesztésében. Ezt követte idén márciusban a belépés az EDA-be, most pedig a PESCO-ba. Ezáltal az EU-tagállamok közös katonai projektjeinek összehangolását szolgáló projektnek 26 tagja van már, a sorból csak Málta hiányzik.
Kritikus képességek
Nem tudunk erős európai védelmet építeni anélkül, hogy a haderők felkészültek és jól felszereltek legyenek
– mondta Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője. Kifejtette: az új PESCO-projektek jobban fókuszálnak majd a működésre, és kritikus képességekkel vértezik fel a tagállamokat, ami kiemelten fontos az orosz–ukrán háborúra, illetve annak járulékos hatásaira gondolva. Összegzése szerint a bővüléssel az Európai Unió védelme és a cselekvési képessége is javulni fog.
