A Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) vezető tagjai és legfőbb szövetségeseik egy sor ellentmondásos üzenetet küldenek az olajpolitika várható mozgásaival kapcsolatban, így különösen nehéz megjósolni, mi várható a június eleji ülésüktől.
Fotó: AFP
Abdulaziz bin Szalmán, a szervezetet de facto vezető Szaúd-Arábia energiaügyi minisztere a héten óvatosságra intette a shortosokat, amit a befektetők egy része úgy értékelt, hogy a OPEC+ esetleg a kitermelés további visszafogása mellett dönt június 4-én Bécsben rendezendő ülésén. A shortosok – határidős eladások révén – az olajárak csökkenésére játszanak, így ha a szervezet a váratlanul a csökkentés mellett döntene, az áremelkedés számukra veszteséggel járna – magyarázta elemzésében a Reuters.
Egy hete még
Vlagyimir Putyin orosz elnök is úgy vélekedett, hogy szükséges lenne visszavágni a kitermelést az olajárak fenntartása érdekében,
most viszont már azt hangoztatta, hogy azok közelednek a „gazdaságilag indokolt” szintekhez, ami arra utal, hogy nem várható azonnali változás a szervezet kitermelési politikájában.
Fotó: Shutterstock
Ezt erősítette meg csütörtökön Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes is, aki azt nyilatkozta, hogy nem vár új lépéseket az üléstől, mert a recessziós félelmek egyelőre nem igazolódtak, legföljebb lassabb a a korábban jelzettnél.
Úgy vélekedett, hogy a Brent típus ára az év végére hordónként 80 dollár fölé kúszik.
Hajan Abdel-Gáni iraki olajminiszter is azt mondta május közepén a Reutersnek, hogy az OPEC+ találkozóján nem lesz további csökkentés, országát legalábbis nem kérték ilyesmire.
A világgazdasági kilátások romlására reagálva az OPEC+ először tavaly év végén döntött a kitermelés csökkentésétől, majd meglepetésre április elején az Egyesült Államok rosszallása ellenére bejelentette, hogy további napi 1,16 millió hordóval kevesebb olajat hoz felszínre.
A lépés hatására élesen emelkedtek az olajárak, az akkori nyereségek azonban azóta eltűntek a világgazdaság lassulásától való félelem miatt.
