Mélypontra esett az Egyesült Államok lobbiereje: a kőolajtermelőket nem tudja már befolyásolni

Jól meglepték a piacot a fő olajtermelő országok, amikor néhány nappal ezelőtt a kitermelés csökkentéséről döntöttek. Csavar a történetben, hogy a találkozójuk előtt néhány nappal gyakorlatilag megelőlegezték a döntést, félrevezették a piacot és kizárták a kitermelés visszafogásának lehetőségét. A virtuális találkozón azonban mégis a felszínre hozott mennyiség mérséklése mellett döntöttek, annak ellenére, hogy korábban, a múlt évben Joe Biden amerikai elnök éppen a kitermelés növeléséért repült Szaúd-Arábiába.

Ha az április eleji döntés rövid távú hatásait nézzük, akkor mindenképpen ki kell emelni az olaj árának hordónként 5 dolláros emelkedését, ami világszerte növeli a kockázatát és a fogyasztói árindexet. 

A Bloomberg Economics Russia közgazdásza, Alex Isakov számításai szerint hordónként 100 dolláros árra van szükség ahhoz, hogy egyensúlyba kerüljenek a Kreml könyvei. Ugyan az orosz olajra számtalan ország 60 dolláros ársapkát vezetett be, de az Ural ára is folyamatos emelkedésben van: a hónapokkal ezelőtti 40 dollár körüli árszint után immár az 55 dolláros hordónkénti ár a jellemző. Látható tehát, hogy

A helyzet még világosabb lesz, ha Szaúd-Arábiát is bevesszük a matekpéldába. Az araboknak ugyanis legalább 50-55 dolláros hordónkénti árra van szükségük ahhoz, hogy a piac számukra kedvezően működjön. Emellett persze azt sem szabad elfelejteni, hogy a szaúdiak bárkivel barátkoznak, hogy enyhítsék a rivális Irán lehetőségeit. Ezért fordultak Kínához is, hogy alkut kössenek – kihagyva az Egyesült Államokat. A szálak persze kuszák, de egyetlen dolog biztos, 

USA: kint is vagyok, bent is vagyok

A Bloomberg meg akarta tudni, hogy miképpen értékeli az amerikai diplomáciai vezetés azt, hogy az olajkartell Biden elnök szaúd-arábiai látogatása óta kétszer is a kitermelés csökkentéséről döntött. A minisztériumi szóvivő azt mondta, a kormányzat a hazai energiaárak visszafogására és az Egyesült Államok energiabiztonságának növelésére összpontosít – nesze semmi, fogd meg jól. 
Tény, hogy a piacon a legtöbb szakértő az elkövetkező évekre 80 dollár feletti olajárat vizionál, ami jóval magasabb a 2015 és 2021 közötti 58 dolláros árnál.

Az Egyesült Államok valahol a kettő között van. Saját kitermelése jelentős, tehát több bevételt hoz számra a magas ár, de nagy fogyasztó is egyben.  A Bloomberg Economics modellje szerint  minden 5 dolláros olajáremelés után az Egyesült Államok inflációja 0,2 százalékponttal emelkedik – ez viszont semmiképpen sem mondható drámai változásnak, de rossz hír, amikor pontosan a fogyasztói árindexet igyekszik letörni a Fed.

A hó eleji, meglepő döntés után szaúdi tisztviselők úgy nyilatkoztak, hogy a döntést nemzeti prioritások motiválták, és nincs mögötte diplomáciai feszültség. 

– mondta Mohammad Al Sabban, a szaúdi olajügyi minisztérium volt tanácsadója egy helyi lapnak.

Palapara

Az elmúlt években sokszor feszültséget okozott, hogy bár az OPEC+ magas árakat akart elérni, attól tartottak, hogy egy bizonyos árszint fölött tömegessé válik az amerikai palalolaj-termelés, ami megnöveli a kínálatot, s végül az árak letöréséhez vezet. Már azonban ez félelem is szertefoszlott. 

Emellett a cégek inkább részvényeseiknek osztják vissza a nyereség egy részét, mintsem drága technológiákat, berendezéseket vásárolnának meg.

A szaúdiaknak ugyan 50-55 dolláros ár fölött már megéri kitermelni olajukat, de a királyság stabil jólétet ígért polgárainak, ehhez viszont nem kizárólag az olajszektorra kell költenie, hanem olyan iparágakra is, amelyek a legtöbb szaúdit foglalkoztatják, a számlát pedig az olaj értékesítéséből befolyt pénzből tudják kiegyenlíteni – tehát elemi érdekük a magas olajár. Arról nem is beszélve, hogy a sivatag közepén épülő futurisztikus Neom felépítésére 500 milliárd dollárt kell költeniük, pénz tehát bőségesen kell hogy legyen zsebükben. 

Biden pácban?

A Fehér Ház ugyan most nem gerjesztett jelentős diplomáciai feszültséget a kitermeléscsökkentésből, megfigyelők szerint a  helyzet azonban jelzésértékű arra vonatkozóan, hogy 

Ha ez a pesszimista forgatókönyv valóra válik, a Bloomberg előrejelzése szerint 2024 végén 4 százalék lehet az infláció az Egyesült Államokban az alapforgatókönyvben szereplő 2,7 százalék helyett. Természetesen az amerikai gazdaság visszaesése növelné egy szélesebb körű recesszió kockázatát, amely csökkentené az olaj iránti étvágyat is.

Közben Kína brutális mennyiségű orosz olajat vásárol, illetve India is kapja az olcsó olajat Moszkvától. A viszonyokat jól illusztrálja, hogy a mostani termeléscsökkentésekor éppen az a Delhi maradt csendben, aki korábban rendszeresen csalódottságának adott hangot az OPEC lépései miatt.

Persze arra sincs garancia, hogy a szaúdiak, Oroszország, és az OPEC+ többi tagjának egysége fennmarad, de annyi bizonyos, hogy az érdekeik – a magas olajárak – közösek. Egyelőre azonban tény, hogy a világ egyik legfontosabb árucikkének árát olyan országok  határozzák meg, amelyekre az Egyesült Államok nem tekinthet barátként.