Kína devizatartaléka 21 milliárd dollárral 3205 milliárd dollárra emelkedett áprilisban, a szakértők kisebb, 13 milliárd dolláros növekedésre számítottak. A távol-keleti ország az előző hónapban 66,76 millió finom uncia aranyat (1 uncia = 31,1035 gramm) birtokolt április végén, szemben a március végi 66,5 millió unciával. Peking aranytartaléka április végén 132,35 milliárd dollárt ért (március végén 131,65 milliárd dollárt).
Kína rendelkezik a világ a legnagyobb valutakészletével, áprilisban már a hetedik egymást követő hónapban nőtt a tartalék – írja a Reuters. A különböző fémek és Peking kapcsolata erősen felpörgött az elmúlt időszakban: nemrég az arany árának drasztikus emelkedése mögött tűnt fel az ázsiai ország, pontosabban annak állami szektora. Az arany ugyanis értékállóbb, könnyebben értékesíthető és politikai indokokkal nehezebben befolyásolható instrumentum, mint a dollár, amelyről mindez nem mondható el.
Kína az aranytartalékai bővítésével lényegében a dollár utáni világra készülhet.
A dollárról való leválási törekvéseket támasztja alá az is, hogy a BRICS-országok (Brazília, Oroszország, India, Kína és a Dél-afrikai Köztársaság) egymás közti kereskedelmében egyre kevésbé használják elszámolásra a zöldhasút. A CBDC-k, azaz a digitális jegybankpénzek felhasználásával létrejövő Bridge-projekt részeként akár teljes mértékben ki tudnák váltani a fiatdevizákat (mint például a dollár, az euró, a forint vagy a rubel) alacsonyabb árak és magasabb sebesség mellett, így a közvetítő szerepét akár teljes mértékben el is veszthetné az amerikai fizetőeszköz a BRICS-közti kereskedelemben.
Gigantikus aranylelőhelyre bukkantak KínábanKínában egy hatalmas aranylelőhelyet fedeztek fel, mintegy 50 tonnás tartalékkal. A piaci értéke 3 ezermilliárd dollár körül van – jelentette a helyi média hétfőn. A kelet-kínai Santung tartomány ásványkincsekkel foglalkozó hatósága arról számolt be, hogy a lelőhely Rusan város területéhez tartozik és elég nagy kiterjedésű. Hozzátették: a kitermelésével nem lesz gond. |
