Váratlan fordulat jöhet a hegyi-karabahi konfliktusban
Örményország kész elismerni Azerbajdzsán területi integritását, amely magában foglalja Hegyi-Karabahot is, azzal a feltétellel, hogy Baku szavatolja az ottani örmény lakosság biztonságát – jelentette ki hétfői sajtókonferenciáján Nikol Pasinján örmény miniszterelnök.
Fotó: Shutterstock
Örményország elismeri Azerbajdzsán 86,6 ezer négyzetkilométeres területét, feltételezve, hogy Azerbajdzsán is kész elismerni Örményország területi integritását 29,8 ezer négyzetkilométeren. Azerbajdzsán 86,6 ezer négyzetkilométere magában foglalja Hegyi-Karabahot is
– emelte ki Pasinján.
A kormányfő hozzáfűzte, hogy a hegyi-karabahi örmények jogainak és biztonságának kérdését a Baku–Sztyepanakert formátumban kell megvitatni. Egyúttal reményét fejezte ki arra vonatkozóan, hogy a felek mielőbb meg tudnak állapodni a békemegállapodás aláírásáról.
A miniszterelnök kijelentette, hogy Örményország továbbra is elkötelezett a régió békeprogramja mellett.
Reméljük, hogy a közeljövőben megállapodásra jutunk a békemegállapodás szövegéről, és képesek leszünk aláírni
– vélekedett Pasinján.
A politikus úgy gondolja, hogy a Vlagyimir Putyin orosz és Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnökkel tartandó csütörtöki háromoldalú moszkvai találkozóján aligha kerül még sor békeszerződés aláírására. Ám bízik abban, hogy sikerül megállapodásra jutni a regionális kommunikációs összeköttetések megnyitásáról.
Nikol Pasinján a múlt héten jelentette be, hogy május 25-én Moszkvában tárgyalásokat folytat Aliyevvel az orosz elnök közvetítésével. Hozzátette, hogy június 1-jén a moldovai fővárosban, Chisinauban is találkozik Aliyevvel. Ez utóbbi megbeszéléseken részt vesz majd Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, Emmanuel Macron francia elnök, valamint Olaf Scholz német kancellár is.
A kormányfő kijelentette, hogy Örményország kilép a (több szovjet utódállamot tömörítő) Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetéből (ODKB), ha arra a következtetésre jut, hogy az nem működő struktúra.
Ha Örményország de jure úgy dönt, kilép a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetéből, ez azután fog megtörténni, hogy rögzíti, hogy az ODKB elhagyta Örményországot. (…) Akkor magunknak kell döntenünk a saját biztonsági ügyeinkről
– mondta az örmény miniszterelnök.
Fotó: Shutterstock
Január 10-én Pasinján bejelentette, hogy Örményország nem szándékozik megtartani területén az ODKB 2023. évi hadgyakorlatát. Az orosz külügyminisztérium erre reagálva január 26-án úgy nyilatkozott, hogy Jereván döntésével az Európai Uniónak akar kedvezni.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő február 20-án bírálta az EU polgári missziójának megjelenését Örményország határ menti térségében, és kijelentette, hogy Oroszország az EU örményországi polgári missziója mögött kizárólagos geopolitikai indítékot lát, amely nem a kaukázusi helyzet rendezésére, hanem Oroszországnak a térségből való kiszorítására irányul.
Az EU lesz a házigazdája az örmény–azeri béketárgyalásoknakA kaukázusi országok legutoljára Washingtonban ültek tárgyalóasztalhoz. |
