Infláció után: Amerikát előrelöki a mesterséges intelligencia, Európát meg vissza Kína

Amerika számára gazdasági téren is gyorsan értelmet nyerhet az a viszonylag friss fejlemény, ami az emberek fantáziáját is erősen magával ragadta: a mesterséges intelligencia fejlesztése. Továbblendítheti az amerikai vállalatokat, miközben az európaiaknak csak ideiglenes felemelkedést hozott, hogy a háborúval párosult inflációs hullámot kihasználva mélyebben belenyúlhattak a fogyasztók pénztárcájába. 

Visszatérő, de visszatartó erőként soha nem eléggé elsajátított tapasztalat, hogy az infláció, illetve a háború külön-külön, és még inkább együtt átrendezi a jövedelmi-vagyoni viszonyokat: egyesek szegényednek, mások gazdagodnak. Egyes vállalatok csak a költségeik emelkedését látják, mások hatalmas pénzt csinálnak, amelyek pedig mindenképp a hátrányba kerülnek, azok a fogyasztók, köztük is kiemelten a szegényebbek és sebezhetőbbek.

Minderre klasszikus példát nyújt az, ami Európában az elmúlt egy-két évben történt, és erről bizonyságot nyújt a német üzleti lap, a Handelsblatt friss összesítése az árbevétele alapján 500 legnagyobb európai és amerikai cég tavalyi profitteljesítményéről.

 bár akad kivétel is, mint az orosz energiagigász, a Gazprom. 

A top 500 nem egyszerűen csak megnövelte nettó profitját két év alatt, hanem 2022-re négyszesére növelte, az összesített eredmény 808 milliárd euró volt – írta a Handelsblatt –, azaz év végi árfolyamon számolva 320 ezer milliárd forint, a teljes magyar éves GDP mintegy négyszerese. 

Ha nem tudnánk, kinek a bukszájából származik a megáradt nyereség, ezt impresszív teljesítménynek tekinthetnénk az amerikaiakhoz képest, hiszen az ő 500 legnagyobbjuk ebben az időszakban „csak” duplázott. 

A legnyereségesebb európai vállalatok között prominens helyet foglalnak el az olaj- és gázcégek, első helyen a brit Shell, a harmadikon a norvég Equinor, a negyediken a francia TotalEnergies, a hatodikon az orosz Gazprom. Ez a szektor abból profitált – az említett kivétel a nyugati szankciókkal sújtott Gazprom –, hogy az ukrajnai háború következtében felszöktek az energiaárak, ami el is dönti a politikai vitát, hogy volt-e háborús infláció, hiszen az említett vállalatok a felszökő profitjukat nem a meleg légtömegekből desztillálták.

A 28 milliárd eurós, csaknem duplázott nettó nyereséget szakító dán logisztikai óriás, a Moller-Maersk azon gazdagodott, hogy a járvány hatására előálló nehézségek megtöbbszörözték a konténeres szállítás árát, azaz a háború előidézte nehézségek egy előző válság következményeire épültek rá. 

A nagy nyertesek közt ott van a szintén nemzetközi szállítással foglalkozó német Hapag-Lloyd, a brit gyógyszer- és biotechnológiai óriás GSK, a kereskedelemmel, bányászattal és energiával is foglalkozó svájci Glencore, illetve a BMW és a Stellantis autógyártó, amelyeket pedig más cégekhez hasonlóan sújtottak a szállítási problémák és a megemelkedett energiaköltségek, de másoktól eltérően a nagyobb bevételszerzéshez is megtalálták a csatornákat. 

Még így is az USA hátát nézi Európa

Összesítésben az európaiak a profitnégyszerezéssel együtt is még mindig csak az amerikai top 500 hátát nézi: az utóbbiak összesített nettó nyeresége 1300 milliárd euró volt. 

Ha megnézzük, hogy alakult ez a rés az új évezredben, európai szempontból nem vidám a trend. Az európai és amerikai top 500 a Handelsblatt adatai szerint fej fej mellett haladt a nettó profitot tekintve körülbelül 2014-ig, a Krim orosz elfoglalásának évéig, az azóta eltelt évtizedben azonban egyre nőtt az amerikaiak előnye a jelenlegi adatok mutatta visszafordulásig. 

Ami azonban minden bizonnyal ideiglenes volt, és a korábbi trend folytatódhat:

 hiszen az elmúlt egy-két évben egyszeri tényezők segítségével szűkítették a rést. Az energiaárak a tavalyihoz képest jelentősen estek, ahogy a szállítási árak is. 

Van egy másik terület is, ahol Európa szintén lecsúszhat.

Az európai vállalatok számára üdvös fejlemény volt, hogy Kína szakított a gazdaságát és a szállításokat sújtó járványkorlátozásokkal. Még kellemesebb, mint az amerikaiak számára, hiszen a kínai kapcsolataik erősebbek, különösen a németeké: a DAX indexben szereplő vállalatok bevételének a 15 százaléka termelődik az ázsiai óriásgazdaságban. 

A kedvező hatás azonban nagyon gyorsan kifutott, és az összefüggés az ellenkező, negatív irányban is erőteljesen működik, miközben a kínai gazdaság kilábalásának üteme kiábrándító. Az EY könyvvizsgáló számításai szerint 2023 első negyedévében a DAX-cégek eladásai 11 százalékkal nőttek Európában, kilenc százalékkal Észak-Amerikában, miközben Ázsiában 2,5 százalékkal csökkentek. Ez nem vidám fejlemény, tekintve, hogy Kína gazdasági értelemben korábban német Eldorádó volt.

A Zöldek hatalomra kerülésével balra tolódott német kormánykoalíción belül eközben egyre erősödnek a hangok, hogy Európa legnagyobb gazdaságának erőteljesen csökkentenie kell a függését Kínától, ahogy az oroszokkal is tette – ez azonban egy sokkal nagyobb és több szempontból is komplexebb falat, Európában mégis sok helyen ízlelgetik a politikusok.

Kína jelenlegi nyűglődésének a hatását már most is megérzik a vállalati profitok, hát még, ha úgy kényszerülnének hatalmas üzleti szegmensek feladására, ha előbb nem pótolták újakkal, és bizonytalanok a kilátások is.

Amerika ebben nagyobb sikerrel halad, ezért várhatóan 

 pedig az európai háztartások a szűkítéséért már nagy árat fizettek. Az elemzői előrejelzések szerint az 500 európai óriás profitja – írja a német üzleti nap – az idén 750 milliárd euróra zsugorodik. A kínai német kamara csaknem 300 tagjának több mint a fele számít arra, hogy a világnak azon a táján az idén változatlan vagy rosszabb lesz a helyzetük.

Ebben jobbak az amerikaiak

Mindeközben az Egyesült Államokban az a várakozás, hogy az 500 nagy összesített nettó nyeresége az idén 1500 milliárd euróra szökik, azaz már a kétszerese lesz az európainak. Ez a távolabbi múltat is tekintve egyáltalán nem természetes folyamat – jegyzi meg a Handelsblatt –, hiszen a századfordulón az európai vállalatok forgalomban és nyereségben is az amerikaiak előtt jártak. 

Az internet megjelenésével azonban borult az egyensúly az amerikaiak javára – fejtegetik. A nagy hálózattá alakult világban a nemzetközi jelenléttel büszkélkedő amerikai vállalatok könnyebben terítik a termékeiket, és az Európa számára kedvezőtlen folyamatokra rá is tett az egy évtizede zárult euróövezeti válság.  

Az amerikaiak gyorsan kijöttek a saját válságukból, Donald Trump elnök adóreformja újabb lendületet adott az ottani vállalatoknak, a járvány pedig a digitalizációnak és a nagy technológiai cégeknek. Csak a három amerikai technológiai óriás, az Apple, a Microsoft és az Alphabet 224 milliárd euró nettó profitra tett szert 2022-ben, és ez 99 milliárddal több, mint az európai top 500-ban szereplő 77 német vállalat nyeresége.

– mondta Thomas Neukirch, a HQ Trust stratégiai eszközkezelési vezetője. 

Az említett folyamatokat megkoronázta, hogy az amerikai vállalatok hatalmas, és immár gyümölcsözőre is fordult, ígéretes fejlesztésekbe kezdtek a mesterséges intelligencia területén. Közben Európa a zöldátalakulásba helyezte a reményét, amely előre is halad, és jelentős haszonélvezője az amerikai és európai gazdaság. Az európaiak közben „leszakadtak” Oroszországról, és ugyanebben törik a fejüket Kínát illetően, bár a Pekinggel való szakításnak akadnak nagy befolyású politikai ellenzői, mint a kényes köteleken táncoló francia elnök Emmanuel Macron.