Emmanuel Macron még hazájában, Franciaországban sem oltotta el a nyugdíjreform miatt felcsapó lángokat, de már újabb tűzfészekbe nyúl: Kínát kérte fel az ukrajnai béketárgyalások elindításához. Az ázsiai szuperhatalom korábban már előállt egy homályos béketervvel, amely alapvetően orosz érdekeket képviselt, és amelyet rekordsebességgel utasítottak el az európai országok. Pontosabban szóra érdemesnek sem találták, így senki sem ült le a tárgyalóasztalhoz, és nem tartotta kiindulópontnak a kínai „béketervet”. Ki lehet tehát jelenteni, hogy 

a francia politikus ötlete egy legalább kétélű fegyver, már csak azért is, mert annak a Kínának dagasztaná a vitorláját, amelyik még az oroszbarátságából is nagy előnyt kovácsol, tovább erősítve gazdasági és világpolitikai pozícióját.

Russian President Vladimir Putin meets with China's President Xi Jinping at the Kremlin in Moscow on March 21, 2023. (Photo by Pavel Byrkin / SPUTNIK / AFP)
RUSSIA-CHINA-POLITICS-DIPLOMACY
A két jóbarát: Hszi Csin-ping és Vlagyimir Putyin

Ez pedig valószínűsíthetően Washingtonnak sem tetszik, így akár gyengítheti az Ukrajna megsegítésére irányuló USA–Európa szövetségi rendszert is.

Másik értelmezés szerint akár furfangos politikai húzás is lehet Macron elképzelése. Mint megírtuk, az orosz–kínai barátság előnyeinek elsődleges élvezője Kína, míg Moszkvának elengedhetetlen szüksége van pártfogójára, már csak azért is, mert számtalan terméket innen szerez be. Magyarul: a kényelmes trónban helyet foglaló jó barát „tanácsára” valószínűleg inkább hallgat Putyin, mint a látványosan a vele szemben álló Ukrajnát a végletekig támogató nemzetközi közösség elvárásaira. Ha ebből indulunk ki, akkor azt sem lehet kizárni, hogy a kínai közvetítés végül tényleg le tudná ültetni az asztalhoz a feleket. 

Össztűz zúdul Macronra

Az európai vezetők alapvetően nem hisznek Kína semlegességében, s erre valószínűsíthetően minden alapjuk meg is van. A szövetségesek szerint egyelőre koraiak az erőfeszítések, még nem fognak tárgyalóasztalhoz ülni a felek, ez azonban némileg érthetetlen megközelítés, hiszen egyre inkább recseg-ropog az orosz költségvetés, és állóháború alakult ki az ukrajnai fronton, ami egyik félnek sem kedvező, viszont az erőforrásokat gyorsan emészti. 

Macron pontosan azzal foglalkozik, amivel egy nyugati vezetőnek nem kellene

– foglalta össze frappánsan véleményét az észt parlament külügyi bizottságának elnöke, Marko Mihkelson. A költői kérdést is feltette: „Honnan veszi, hogy Kínában valóban becsületes közvetítőként meg lehet bízni?”

A szakértők is szkeptikusak. A Francia Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének egyik vezetője, Thomas Gomart szerint Macron valószínűleg téved, ha azt gondolja, hogy személyes intelligenciájával visszatereli a racionalitáshoz Moszkvát. Mások szerint még ha tárgyalóasztalhoz ülnek is, az igazi kérdés az, hogy ott mit mondanak egymásnak a felek.

French President Emmanuel Macron gestures as he speaks to school children, parents and teachers as he visits a middle school, in Ganges, southern France, on April 20, 2023. - The 45-year-old French President has been encouraged by allies to get out and meet voters after signing his unpopular pensions reform into law following months of protests, with some fearing he was becoming too reclusive inside the presidential palace. (Photo by Daniel Cole / POOL / AFP)
FRANCE-POLITICS-PENSIONS-DEMO
Fotó: AFP

Ami van, az senkinek sem jó

Csak az tekinthető komoly tervnek, ami az orosz csapatok teljes kivonásáról szól

– hangsúlyozza az ukrán elnöki szóvivő, Podoljak továbbra is. Ukrajnát tény, hogy a nemzetközi közösség lélegeztetőgépre kapcsolta, az már más kérdés, hogy ha a háború egyszer befejeződik, akkor milyen állapotban lesz az ország, és a számlát valójában ki fizeti meg. Egy biztos, 

valakinek majd mélyen a zsebébe kell nyúlnia, és nem valószínű, hogy Ukrajna halottakon, szétlőtt városokon, megcsonkított családokon kívül bármit is találna saját zsebeiben.  

A német kancellár ismét teljes támogatásáról biztosította Ukrajnát: Olaf Scholz többször elmondta, bármilyen béketárgyalás előtt Oroszországnak ki kell vonnia csapatait Ukrajnából. Peking viszont egyelőre nem kezdte „bombázni” szövetségesét a csapatkivonás ötletével. 

A francia elnök bicskája, úgy tűnik, abba is beletört, hogy elősegítse a Hszi Csin-ping és Zelenszkij ukrán elnök közötti kommunikációt, pedig emiatt még Kínába is elutazott néhány héttel ezelőtt.

Az orosz költségvetés egyre kilátástalanabb helyzetbe került, ugyanakkor megfigyelők szerint Putyinnak valamilyen érdemi eredményt, területi nyereséget vagy szimbolikus győzelmet fel kellene mutatnia bármilyen esetleges tárgyalás előtt – már csak azért is, hogy saját pozícióját erősítse a jövő évi elnökválasztás előtt. Egyelőre azonban ez nem sikerült.

Macron terve valószínűsíthetően dugába dől, ugyanakkor azt egyáltalán nem lehet látni, hogy kit fogadnának el a felek a „béke nagyköveteként”, pedig az idő fogy, és a számla egyre nagyobb lesz.