Előrehozott parlamenti választást tartanak holnap Montenegróban: az 542 ezer szavazásra jogosult állampolgár 15 párt és szövetség között válogathat – a paletta a Nyugat-baráttól a szerb- és oroszpárti szélsőségekig terjed.
Fotó: AFP
A 2007-ben elfogadott, azóta többször módosított alkotmány értelmében az ország élén a közvetlenül, öt évre választott és egyszer újraválasztható államfő áll: idén május 20. óta e tisztséget Jakov Milatovic tölti be.
A törvényhozó hatalom letéteményese viszont az egykamarás képviselőház, amelynek 81 tagját közvetlenül, négy évre választják meg.
A NATO-hoz régen csatlakoztak, az EU egyelőre csak álom
A lakosság nemzetiségi megoszlása a következő:
- 45 százalék montenegrói,
- 28,7 százalék szerb,
- mellettük albán, bosnyák, horvát és roma kisebbség is él az országban.
A vallás tekintetében 72 százalék ortodox keresztény, 19 százalék pedig az iszlámot követi. Ugyan a főváros Podgorica, de a székváros és a történelmi-kulturális központ Cetinje, és habár az ország nem tagja az euróövezetnek, a gyakorlati fizetőeszköz az euró – a fő és állandó téma pedig az Európai Unióhoz való közeledés.
A függetlenségét 2006. június 3-án kikiáltó állam 2010-ben lett az EU tagjelöltje, a csatlakozási tárgyalások 2012 júniusában kezdődtek, ám mostanra lelassultak – viszont a NATO-hoz már 2017. június 5-én csatlakozott az ország.
A mostani kormány is csak ügyvezető
Mindenesetre 32 év után ez lesz az első választás, amelyen a korábban a miniszterelnöki és az államfői posztot is betöltőt Milo Djukanovic nem vesz részt semmilyen formában, mivel a tavaszi államfőválasztás második fordulójában a szavazatok 59 százalékával legyőzte őt Jakov Milatovic, a 2022 nyarán alakult centrista Európa Most! mozgalom jelöltje.
Djukanovic ezután lemondott a pártelnöki tisztségről, és bejelentette, nem kívánja vezetni a balközép Szocialisták Demokratikus Pártja (DPS) választási listáját sem.
Fotó: AFP
A legutóbbi, 2020. augusztus 30-án tartott parlamenti választáson a Djukanovic elnök vezette DPS már elveszítette a többségét, hiszen a szövetségeseivel együtt is csak 40 mandátumhoz jutott a 81 tagú törvényhozásban. Viszont a Zdravko Krivokapic vezetésével alakult kormány is megbukott a szerb- és oroszbarát, valamint a Nyugat-barát koalíciós partnerek ellentétei miatt,
az új, Dritan Abazovic által irányított Európa-barát kabinet 2022. augusztus 19-én kényszerült lemondásra, mert elveszítette a bizalmi szavazást a parlamentben.
Akkor még hivatalban lévő államfőként Djukanovic új kormányalakítási megbízás helyett a parlament feloszlatását javasolta, a képviselők viszont az ő leváltását kezdeményezték, s végül korlátozták a jogköreit. Új kormánya azóta sincs az országnak, az Abazovic vezette kabinet ügyvezetőként tevékenykedik.
Djukanovic még szintén államfőként idén március 16-án, három nappal az elnökválasztás előtt feloszlatta a parlamentet és előrehozott választást írt ki, miután a határidő lejártáig egyetlen politikusnak sem sikerült kormányt alakítania – aztán ő maga elbukta az államfőválasztást, és gyakorlatilag visszavonult.
Itt tartunk most.
Nincs abszolút favorit
A legfrissebb felmérések szerint a holnapi voksoláson az Európa Most! mozgalom a legesélyesebb, ám annyira azért nem, hogy egymaga kormányt alakíthatna.
Rendkívül izgat, hogy megvalósítsam a tervet, amit bemutattam a választóknak. Ha nem sikerül, lemondok
– nyilatkozta a mozgalom vezetője, Milojko Spajic. A 37 éves korábbi pénzügyminiszter további béremelésekkel és a nyolc helyett hétórás munkaidővel kampányolt.
Fotó: AFP
Djukanovic távozása után a DPS új irányítással próbálkozik, és a 2006-ös függetlenedési folyamatban vezető szerepet játszó Danijel Zivkovic közölte: a jelenlegi kormány veszélybe sodorja az ország EU-csatlakozási folyamatát.
A támadott ügyvezető kormányfő, Abazovic viszont azzal válaszolt, hogy „majd ha legyőzik a maffiát, akkor lesz pénz mindenkinek”.
