Japán lakossága 2070-ben 30 százalékkal, 87 millióra csökken, a 65 éves és annál idősebbek a társadalom 38,7 százalékát teszik majd ki, a gyermekek aránya pedig 10 százalék alá esik vissza – derül ki az Országos Népesedési és Társadalombiztosítási Kutatóintézet legfrissebb tanulmányából.
A munkaképes korú népesség, azaz a 15–64 évesek száma 2070-ben a becslések szerint 45,35 millió fő lesz. Ez 40 százalékos zsugorodás a 2020-as 75,9 millióhoz képest, vagyis a következő ötven évben a szigetország mintegy 30 millió munkavállalót veszít. Mivel egyre kevesebb pár vállal gyereket, számos iskolában csökken a beiratkozások száma, emiatt pedig kénytelenek bezárni vagy más intézményekkel egyesülni. Ennek következtében a vidéken élő diákoknak ingázniuk kell, vagy a családok költöznek az iskolák közelébe.
A népességcsökkenés következtében országszerte egyre több az elhagyott ház, amelyeknek már japán elnevezése is lett: akiya. Ezek az ingatlanok akár 45 dollárért is megvásárolhatók, az önkormányzatok pedig támogatásokkal és egyéb kedvezményekkel próbálnak új lakókat vonzani, hogy újjáéleszthessék a fogyatkozó településeket. A munkaképes korú népesség csökkenése valószínűleg a társadalombiztosítási kiadások erőteljes növekedésével jár majd együtt, a kormány korábbi becslésen alapuló előrejelzései szerint
ezek a kiadások a 2018-as 121 ezermilliárd jenről 190 ezermilliárd jenre nőnek a 2040-es pénzügyi évre.
Tokió adatai szerint tavaly rekordszámú, 1 582 033 ember halt meg, beleértve a szigetországban élő külföldieket és a külföldön élő japán állampolgárokat is. Az újszülöttek száma 2022-ben 5,1 százalékkal, 799 728-ra esett vissza, a természetes fogyás (összes halálozás mínusz összes születés) az előző évben 782 305 fővel az eddigi legmagasabb volt a feljegyzések szerint. A kabinet becslése szerint a lakosság 29 százaléka már 65 éves vagy annál idősebb. A világ harmadik legnagyobb gazdaságában 1982 óta folyamatosan csökken a gyerekek száma, napjainkban a teljes lakosság 11,5 százaléka 14 éves vagy annál fiatalabb. Ez azt jelenti, hogy 14,35 millió gyerek él a szigetországban,
ami 300 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban.
A fiatal párokat elsősorban a gyermeknevelés magas költségei és a kevés szabadidő riasztja el. Kisida Fumio miniszterelnök egy januári parlamenti beszédében Japánt a társadalmi funkciók fenntartásának határán álló országnak nevezte, amihez hozzátette: a demográfiai válság egy olyan kihívás, amelyet minél előbb meg kell oldani. A népességfogyás veszélyezteti a kormány társadalombiztosítási programjait, köztük a nyugdíjak és az idősek orvosi ellátása jövőbeli finanszírozását, valamint munkaerő- és adóhiányhoz vezet, ami visszafogja a gazdasági teljesítményt, miközben az államháztartás helyzetét is nehezíti.
A születésszám csökkenése más, fejlett ázsiai országokat is sújt: februárban Dél-Korea bejelentette, hogy az országban az újszülöttek száma 4,4 százalékkal, 249 ezerre esett 2022-ben. Hasonlóképpen, a januárban közzétett hivatalos adatokból kiderült, hogy Kínában a születések száma évtizedek óta először csökkent, 10 százalékkal, 9,56 millióra, így India lett a világ legnépesebb állama. A felkelő nap országa annyiban különleges, hogy a világ kilencedik leggyorsabban fogyó államának számít.
Kínán már a robotok se segítenek, nem jön ki a munkaerőmatekA világon messze Kínában helyezik működésbe évente a legtöbb ipari robotot, ami kell is, hogy biztosítsák a növekedést az elöregedő népesség mellett. Hosszabb távra azonban mégsem jön ki a tervezett matematika: ha valami nem változik, nem lesz, aki a gépeket beprogramozza és működtesse. |
