Világgazdasági hidegháború: kizárták a Pirelli irányításából a kínai főtulajdonost

Miközben öt éve először amerikai külügyminiszter tárgyal Pekingben, sorban érkeznek a hírek arról, hogy a politikai és az üzleti világban folyik a készülődés a világgazdaságot esetlegesen kettészakító hidegháborúra. A brit Financial Times (FT) napilap két friss esettel is előállt: Olaszországban megfosztották irányítási jogaitól a gumióriás Pirelliben a kínai többségi tulajdonost, az AstraZeneca pedig úgy szervezné át a tevékenységét Kínában, hogy adott esetben ne kelljen menekülnie. Az orosz példa hasonló óvintézkedésekre sarkall más nyugati multikat is.

Miután egyre újabb csúcsokra hág az Egyesült Államok és a felemelkedő Kína világpolitikai versengése, a megfigyelők nem vártak javulást Antony Blinklen vasárnap kezdődött kétnapos pekingi látogatásától, és szombati találkozója Csin Kanggal, a kínai külügyek irányítójával nem is hozott csodát.

Sokan kételkedtek, hogy Blinken egyáltalán bejut-e Hszi Csin-ping elnökhöz, ami végül sikerült, de ettől sem várható, hogy a világ ügyei alapvetően más mederben csörgedezzenek tovább. A nyugati vállalatok pedig már készülődnek a helyzet elmérgesedésére és az esetleges kenyértörésre.

Már pénteken éjszaka kiderült, hogy – az FT megfogalmazásában egy precedens nélküli bejelentésből –, hogy az olasz kormány intézkedésekre készül a Pirelli függetglenségének megőrzésére. A lap később megszerezte a kormányrendelet szövegét, amely szerint a jelenlegi olasz vezérigazgató, Marco Tronchetti Provera Camfin nevű cége lesz jogosult kinevezni a 151 éves milánói Pirelli vezetőjét. Giorgia Meloni kormánya szerint a Pirelli csiptechnológiájának felhasználása és a kínai kommunista párt beavatkozásának veszélye vet fel nemzetbiztonsági aggodalmakat.

Az ügy pikantériája, hogy a Camfinnak mindössze a 14 százalékos részesedése a Pirelliben, a fő tulajdonos China National Rubber Company nevű leányvállalatán keresztül a kínai állami kontroll alatt álló Sinochemnek 37. Az utóbbi márciusban jelezte, hogy felülvizsgálná a Pirellinél a korábbi részvényesi egyezséget.  Az olasz kormány azonban az elmúlt években megteremtette a jogi lehetőséget, az „aranyhatalmat¨, hogy a stratégiai fontosságú cégeknél közbeléphessen, és most ezt teszik. 

A Pirellit 2015-ben adták el egy befektetői csoportnak, amelynek része volt a Camfin és a Chemchina. Az utóbbi hat évvel később egyesült a SinoChemmel, és a gumigyártóban 9 százalékos részesedést szerzett a kínai kormány Selyemút befektetési alapja – írta a brit BBC.

Egy jól értesült magas rangú olasz kormányhivatalnok szerint, akit a FT idéz, a kormányzati beavatkozás minimális, és a kínaiak tulajdonképpen örülhetnek, hogy nem kényszerítették őket a tulajdonrészük csökkentésére, vagy egyenesen a távozásra, sőt, megtarthatják a képviseletüket a Pirelli igazgatóságában.

– mondta.

Aligha valószínű azonban, hogy a hír nagy örömet okoz Pekingben, ahol visszatérően arra intik az európai politikusokat, hogy ne hallgassanak a kontinens és Kína gazdasági szétválasztását sürgető hangokra. 

Ezek az utóbbi években megerősödtek Európában és Washingtonban is, különösen az ukrajnai orosz invázió után. Európa ellentmondásos helyzetét tükrözi, hogy sokkal nagyobb a gazdasági kitettsége Kínának, mint az USA-é, és miközben például Emmanuel Macron francia elnök ellenzi a szétválást, a franciák is örülnének az olyan intézkedéseknek, amelyek gátolnák a kínai járműgyártók behatolását az európai piacokra, akár csak a németek. Ez a két ország, illetve a spanyolok Európa legnagyobb autógyártói, de erősen érintett Közép-Európa is, ahová a nyugati cégek a termelés jelentős részét kiszervezték, illetve Olaszország is.

A kínai fronton is folyik a készülődés

Sok nyugati multi vezetője fészkelődik kényelmetlenül, amikor a Pekinget bíráló nyugati politikai retorikában újra és újra felperegnek a harci dobok, és készülődni kezdtek a még rosszabbra. Intő példa, hogy Ukrajna megtámadása után a nyugati cégek zömének szinte füttyre távoznia kellett Oroszországból, különben politikai és médiatámadások céltáblájává váltak volna, ami hazai bázisukat rendítené meg.

Sokan tartanak attól, hogy a füttyszó egyszer Kína esetén is felhangzik – az egyik fő félelem, hogy mi történne, ha Kína bekebelézné Tajvant, de a kelet–nyugati viszonyok enélkül is szünet nélkül romlanak. Ezért egyes vállalatoknál vizsgálgatják az olyasféle utakat, amelyekre a brit–svéd gyógyszer- és biotechnológiai óriás AstraZeneca is lépne.

A vállalat – a legnagyobb, 183 milliárd font értékű tőzsdére vezetett cég az Egyesült Királyságban – olyan megoldást keres, amelynek a révén Kínában bent is meg kint is van. Erről az FT értesülései szerint hónapok óta konzultálnak bankárokkal.

A trükk lényege, hogy valamilyen módon leválasztanák az anyavállalatról a kínai üzletüket, de megőriznék felette az ellenőrzést. Esetleg külön vállalatként Hongkongban vezetnék tőzsdére, de az is lehet, hogy Sanghajban. A gondolat néhány éve foglalkoztatja a vállalat vezetőit, csak egy időre félretették, miközben a biotechnológiai üzlet rosszabbul ment. Egy magas beosztású ázsiai bankár szerint – írja a brit üzleti lap – hasonló lépést már fontolgatott már