A forgatókönyvírók sztrájkját a filmipar mellett a gazdaság is megsínyli

Nem csupán a hollywoodi filmipart érinti a forgatókönyvírók sztrájkja, Los Angelesben virágboltosoktól vendéglátósokon keresztül kosztüm- és kellékkölcsönzőkig kisvállalkozások sora került a csőd szélére, amikor már éppen kezdtek volna talpra állni a koronavírus-járvány okozta válságból.

„A sztrájk ellenére az alkalmazottaimnak fizetniük kell a lakbért, ahogy nekem is. Fizetni kell a rezsit, és minden sokkal drágább lett a járvány óta” – panaszkodott a Reutersnek Pam Elyea, akinek History for Hire nevű kölcsönzői vállalkozásához a sztrájk előtt átlagosan heti 53 megrendelés érkezett korhű berendezési tárgyakra, kamerákra, bőröndökre, sátorozási kellékekre, még hógömbökre is.
A megrendelések száma a felére esett vissza, amióta magasabb bért és a mesterséges intelligenciától való védelmet követelve sztrájkba léptek a forgatókönyvírók , így leállt sok film és tévéműsor forgatása. Eleya becslése szerint a férjével vezetett vállalkozás bevétele azóta hatvan százalékkal zuhant, havi százezer dollár hiányzik a kiadások fedezésére. (Egy dollár 339,6 forint.)
Egyelőre pedig sincs senkinek fogalma, hogy meddig tart a sztrájk. Még újabb tárgyalási fordulót sem tűztek ki a nagy filmstúdiók és az írók között. Sőt, a helyzet tovább romolhat, mert megszavazta a munkabeszüntetést a 160 ezer televíziós és rádiós művészt tömörítő SAG-AFTRA szakszervezet tagjainak elsöprő többsége, 97,1 százaléka is; az ő kollektív szerződésük pénteken járt le.

A helyzet súlyosságát jól érzékelteti egyetlen adat: 

Közgazdászok szerint egyelőre korai megbecsülni, milyen gazdasági károkat okoz a sztrájk, de elhúzódása esetén az elérheti a kétmilliárd dollárt, és 800 ezer munkahelyet veszélyeztet. Ad némi összehasonlítási alapot a korábbi munkabeszüntetés is. A forgatókönyvírók száz napig sztrájkoltak 2007–2008-ban, az akkor 37 700 munkahely elvesztéséhez vezetett Kaliforniában, és az állam 2,1 milliárd dollárt veszített Kevin Klowden, a független gazdasági Milken Institute vezető globális stratégája szerint. Akkor hónapokig tartott a teljes hatás felmérése, mivel éttermek, logisztikai és takarító cégek is kénytelenek voltak alkalmazottakat elbocsátani.
A sztrájk miatt Kaliforniában 2009-re is áthúzódott a globális pénzügyi válság, amelyből az állam lassabban állt talpra, mint az ország többi része. „Egy évbe tellett, hogy a forgatási menetrendek és a munkaerőpiac visszatérjen a régi kerékvágásba” – emlékeztetett Klowden.
A koronavírus-járvány miatt azonban a vállalkozások most még sebezhetőbbek, nem rendelkeznek olyan tartalékokkal, mint a pandémia előtt, ami segítene túlélni ezt az időszakot. Vannak olyan vállalkozások, ahol az alkalmazottak harmadát-felét el kellett bocsátani.

A munkaerő megtartásában pedig kapnak némi segítséget egyrészt Kalifornia államtól egy program keretében, amely ideiglenesen állja azoknak az ötödik napi bérét, akiket a cég négy napban képes tovább foglalkoztatni, másrészt nonprofit társaságoktól. Az ágazatban foglalkoztatottakat segítő alap, a Motion Picture and Television Fund például majdnem ezer segélykérelmet kapott a sztrájk miatt május óta, ami háromszor magasabb szám a szokásosnál.
Ráadásul nem negatív hatás más szövetségi államokra, például a szintén kedvelt forgatási helyszínnek számító Új-Mexikóra is kiterjed. A Vogue magazinban is dicsért, 

Olyan tévésorozatokhoz adtak el ruhákat, mint az Outer Rage és a Waco – utóbbi estében a jelmeztervező 150 pár cowboycsizmát rendelt tőlük az FBI-ügynököket játszók színészek számára. Ráadásul a stáb tagjai is szívesen vásárolnak a boltban, ha már arra járnak, ami további bevételt jelent.

„Szerepelünk a filmipar beszállítói listáján, rajta vagyunk a radarjukon” – mondta a hírügynökségnek a tulajdonos Cristina Iverson. Ezzel azonban momentán nincsenek kisegítve, alig van jelenleg forgatás a városban, így vissza kellett fogni a kiadásokat, pedig a pandémia okozta ellátási gondok miatt még nem is tudták teljesen feltölteni a raktárkészletet. Cowboycsizmából például a szokásos készlet fele, 1500 pár hiányzik.
Ugyanez a helyzet a History for Hire esetében is. A tulajdonos így kénytelen volt nemet mondani egy sztrájkoló forgatókönyvírónak is, aki az 1990-es évekből származó elektronikai berendezések eladásából szerette volna pótolni a kieső jövedelmét. 
„Maga az oka, hogy nem tudok magától vásárolni" – mondta Elyea az írónak.