Az európaiak 27 százaléka gondolja úgy, hogy az emelkedő árak, az és növekvő megélhetési költségek az előtt álló legfontosabb kihívások az Eurobarométer friss felmérése szerint, amelyet az Európai Bizottság hétfőn hozott nyilvánosságra.
Fotó: Ben Stansall / AFP
A lakosok 25 százaléka a nemzetközi helyzet, 24 százaléka a bevándorlás, 22 százaléka az éghajlatváltozás miatt aggódik.
Az energiaellátással kapcsolatos aggodalmak ugyanakkor 7 százalékponttal, 12 százalékra csökkentek. Tízből nyolc uniós állampolgár gondolja úgy, hogy nagy uniós beruházások kellenek a megújuló energiákba, például a szél- és napenergiába (85 százalék). Ugyanennyien hiszik, hogy az épületek, a közlekedés és az áruk energiahatékonyságának növelése csökkenti az unión kívüli energiatermelőktől való függőséget (82 százalék). A megkérdezettek 80 százaléka véli úgy, hogy az uniós tagállamoknak közösen kellene vásárolniuk az energiát más országoktól a jobb ár elérése érdekében.
A válaszadók 81 százaléka egyetért azzal, hogy az olaj- és gázimport csökkentése és a megújuló energiába való beruházás fontos az általános biztonság szempontjából, 82 százalékuk pedig úgy véli, hogy az Európai Uniónak a lehető leghamarabb csökkentenie kell az orosz energiaforrásoktól való függőségét.
Az európaiaknak az ukrajnai háborúról is megvan a véleményük
Az európaiak 88 százaléka ért egyet azoknak a humanitárius megsegítésével, akiket érint az ukrajnai háború, 86 százalékuk pedig a konfliktus elől menekülők befogadásáról gondolja ezt. A válaszadók 75 százaléka helyesli az Ukrajnának nyújtott pénzügyi hozzájárulást, 72 százalékuk pedig támogatja az orosz kormány, vállalatok és magánemberek elleni gazdasági szankciókat.
Emellett 66 százalék azoknak az aránya, akik egyetértenek azzal, hogy az orosz állami tulajdonú médiát, például a Szputnyikot és a Russia Todayt be kell tiltani az unióban, illetve 64 százalék támogatja az Ukrajnának szánt katonai felszerelések beszerzésének, szállításának finanszírozását. Összességében a válaszadók 56 százaléka elégedett az Ukrajna elleni orosz invázióra adott uniós válasszal, 54 százalékuk pedig a kormányuk válaszával.
Nagyobb összefogást sürgetnek az erősebb európai védelemért
Az erősebb európai védelem erősítését az európaiak 77 százaléka támogatja, 80 százalék azok aránya, akik úgy vélik, hogy fokozni kell az uniós szintű védelmi együttműködést. 77 százalék véli úgy, hogy jobban össze kellene hangolni a tagállamoknak a katonai felszerelések beszerzését, 69 százalék szeretné, ha az Európai Unió megerősítené a katonai felszerelések gyártási kapacitását, 66 százalék szerint pedig általánosságban kellene több pénzt költeni védelemre az EU-ban.
Sokan elégedetlenek a gazdasági helyzettel
A válaszadók 45 százaléka szerint az európai gazdaság helyzete jó, némileg felülmúlva az azt rossznak vélők arányát (44 százalék). A megkérdezettek 40 százaléka saját országa gazdasági helyzetét tartja jónak, 58 százalékuk pedig rossznak. Az európaiak 55 százaléka gondolja úgy, hogy a 800 milliárd euró értékű uniós helyreállítási terv, a Next Generation az unió hatékony intézkedés lehet a jelenlegi gazdasági kihívások kezelésére.
Az euróövezetben a közös valuta támogatottsága 78, az unió egészét tekintve valamivel alacsonyabb, 71 százalékos.
Az Európai Unió általános megítélését tekintve
az európai lakosság 47 százaléka bízik az unióban, míg 32 százaléka inkább a nemzeti kormányokban, 45 százalék azok aránya, akik általában nem bíznak az Európai Unióban.
Az uniós polgárok 45 százalékának kedvező, 18 százalékának kedvezőtlen, 37 százalékának semleges képe van az EU-ról. A pozitív megítélés minden tagállamban felülmúlja a negatívakat – olvasható a felmérésben.
A válaszadók 63 százaléka optimista, 34 százaléka pedig pesszimista az EU jövőjét illetően.
Az európaiak 77 százaléka egyetért azzal, hogy az uniónak partnerségeket kell kiépítenie a harmadik országokkal a fenntartható infrastruktúrába való beruházás, valamint az emberek és országok összekapcsolása érdekében. Emellett 69 százalékuk véli úgy, hogy az EU-nak elegendő hatalma és eszköze van ahhoz, hogy megvédje a gazdasági érdekeit globális szinten.
A magyarok az európai átlagnál pesszimistábbak
Az uniós felmérés hazánkkal kapcsolatban azt mutatja, hogy a magyarok 87 százaléka támogatja, hogy az Európai Unió többet fektessen a megújuló energiahordozókba. A megkérdezettek 86 százaléka támogatja, hogy az unió humanitárius segélyt nyújtson a háború sújtotta ukrán lakosságnak. A magyarok 81 százaléka támogatja a háború elől menekülők befogadását, 60 százalékuk támogatja az Ukrajnának nyújtott pénzügyi segítség folyósítását.
A honfitársaink 59 százaléka ért egyet az Oroszországgal szembeni szankciók bevezetésével, 56 százalékuk az orosz állami média uniós sugárzásának betiltásával, 44 százalékuk az Ukrajnának szánt katonai támogatás nyújtásával.
A magyarok 82 százaléka ért egyet azzal, hogy az uniónak erős partnerségeket kell kialakítania a nem uniós országokkal a közös kihívások kezelésére, 77 százalékuk gondolja úgy, hogy az Európai Unió képes megvédeni gazdasági érdekeit a világban. Az unió gazdasági helyzetét a válaszadók 52 százaléka ítéli jónak, 43 százaléka rossznak. A megkérdezettek 36 százaléka szerint jó az országa gazdasága, míg 63 százalékuk nem ér egyet ezzel az állítással. Végezetül 53 százalék azon magyarok aránya, akik bíznak az uniós intézményekben és 41 százalék azoké, akik nem.
A felmérésben 27 tagállamban 26 425 uniós állampolgárt kérdeztek meg május 31. és június 21. között – írja az MTI.
