Amerika újjáépíti az ukrán légvédelmi rendszert – Az alvilág kezébe kerülhetett sok nyugati fegyver

Megint előkerült a Nyugat számára kényes téma: vajon a nyugati alvilág tényleg ráteheti-e a kezét az ukránoknál lévő amerikai katonai felszerelésekre? Ellophatja, elkorrumpálhatja az Ukrajnának szánt amerikai katonai segély egy részét (kézifegyverek, gránátok)? A konzervatív Heritage Foundation 2023 júliusában hozzájutott a Pentagon fő őrkutyája, az OIG (Office of Inspector General – Főszemlézői Iroda) egy 19 oldalas dokumentumához, amely szerint az alvilág valóban hozzáférhetett Ukrajnában amerikai fegyverekhez, gépfegyverhez, rohampuskákhoz, gránátvetőkhöz, repeszmellényekhez és hozzájuk való lőszerekhez. Ukrán adatokra támaszkodva az amerikai hadsereg főszemlézője megállapítja, hogy „oroszországi nyom” is felfedezhető a bűnbandák irányítói körében. Ugyanakkor, mint a cikk bevezetőjében hangsúlyozzák, nincs egyértelmű bizonyíték rá, hogy a bűnözők által megkaparintott fegyverek amerikai (kormány)eredetűek. 

Nyilván csak véletlen egybeesés, de az amerikai védelmi minisztérium – némiképpen váratlanul – 2023 júliusa végén közzétett egy elég részletes listát, amelyben az orosz invázió megindítása óta folyósított, illetve megszavazott, több mint 43,7 milliárd dollár értékű katonai segély fontosabb tételeit sorolják fel. Ismereteink szerint ez az eddigi legrészletesebb, nyilvánosságra hozott, megbízható forrású tényközlő dokumentum. 

Némelyik része egészen konkrét – mennyiségekkel, más adatokkal megspékelve –, más részei szándékosan elnagyoltak. Nyilvánvaló, hogy a közzétevők számoltak azzal, hogy

A listából kiderül, hogy az amerikai katonai segítség egyes elemei tartalmazzák a legújabb technikai vívmányok alapján kidolgozott, részben még kipróbálás alatt lévő fegyverrendszereket – például a Phoenix Ghost drónokat, vagy az állítólag a délkelet-ukrajnai hadszíntér sajátosságaihoz tervezett, függőlegesen le-felszálló, mintegy 10 kilogrammnyi érzékelőt, kamerát, távközlési berendezést hordozó, 14 órát a levegőben töltő Jump-20 helikopter-merev szárnyú (VTOL) hibrid drónokat. De idesorolhatjuk a DARPA, az amerikai hadsereg eszközei fejlesztésében kulcsfontosságú szervezet közreműködésével is tervezett, vélhetően még kísérleti stádiumban lévő, mintegy 10 méter hosszúságú, ember nélküli vízfelszíni járműveket (USV), amelyek miatt az újságírók annyiszor faggatóztak, részleteket próbálva kipréselni a Fehér Ház kommunikációs tanácsadójából, John Kirby leszerelt ellentengernagyból. 

Olvasván az apróbb betűs részeket, az USV-k megpakolását mindenféle érzékelővel, jeladóval – esetleg más, a dróncsónak létét, haladását álcázó elektronikusjel-elfojtó (EW) eszközzel – sok emberben felvetődik a kérdés: 

Végtére is egy „sima”, tízméteres csónakot a legegyszerűbb, pár tízezer dollárba kerülő, tévéképernyő-méretű, pár kilométeres hatósugarú, háton cipelhető, a híd déli korlátja mentén felállított egyetlen radar is képes felderíteni – ezt az egyenként tízméteres csónakpárost pedig nem vették volna észre az oroszok? 

Jönnek a héják

Másfelől a nyugati hadseregekben lecserélt, de még működőképes eszközöket, mint például az először 1956-ban kipróbált, majd többször modernizált MIM-23 Hawk légvédelmi rakétarendszereket, a vietnámi háborúban ikonikussá vált M18A1 Claymore aknákat, az 1962-ben először Dél-Vietnámban harcba vetett M113-as páncélozott csapatszállítókat kapott-kap az ukrán hadsereg. 

Ezek közül a legérdekesebb a Hawk (Héja) légvédelmi rakétarendszer. Már rakétáinak a dizájnja is a múlt század hatvanas éveit idézi. A Forbes úgy tudja, hogy 

Arra való tekintettel, hogy a korábbi, Sz-300-as és Buk mintájú, szovjet orosz gyártmányú légvédelmi rendszerek a harcok során „egyszerűen elfogytak”, és Kijev nem gyárt ilyen fegyverrendszereket. A Hawkok sokkal olcsóbbak, mint a modernebb nyugati rendszerek. Újonnan negyedmillió dollár rakétáik darabja – használtan, kissé elavultan ennek egy töredékéért is meg lehet kapni őket. Az amerikai katonai tervezők szerint az új, nyugati mintára felépítendő ukrán légvédelmi rendszer alapjai, „munkakutyái” lesznek. Segítségükkel semmisítik meg az oroszok által tömegesen indított öngyilkos drónokat, az iráni-oroszországi gyártású Shahed 131/136-osokat, amelyek darabja húszezer dollár. 

A nagy számban beszerzendő (mintegy száz rendszer több száz rakétával) Hawkok adják majd a gyártmányok-teljesítmény-korszerűség szempontjából meglehetősen tarkabarka (csak néhány példa: Stringer, Mistral, NASAMS, IRIS-T, Crotale, Patriot) nyugati légvédelmi rakétarendszerekből álló adomány-csomag bázisát. Ráadásul

ami egybeesik Zelenszkij ukrán elnök legújabb határozott kérésével: a Nyugat szállítson nekik légvédelmi rendszereket és F-16-os amerikai vadászbombázókat.