Az európai országok nem tudták teljes mértékben kihasználni azt a munkaerőpiaci lehetőséget, amelyet több millió ukrán menekülése nyújtott a háború kitörése után, bár az érkezők jelentős része magasan képzett. Az ukrán menekültek elsősorban az keleti tagállamainak nyújthattak volna segítséget, ahol a munkaerőhiány régóta lassítja a növekedést, és hozzájárul a magas inflációhoz.
Fotó: AFP
A Reuters elemzése szerint azonban rengeteg akadály tornyosul az ukránok foglalkoztatása előtt a kevés óvodai férőhelytől kezdve egészen odáig, hogy nem vagy nehezen ismerik el az EU-n kívüli diplomákat és szakképesítéseket. Ez elsősorban a menekült ukrán nők körében okoz frusztrációt, mivel ha kapnak is munkát, az messze nem felel meg a képzettségüknek, ráadásul hosszú távú karrierlehetőségeket sem kínál.
A helyzet azért különösen ellentmondásos, mert
az ukránok képzettségben felülmúlják az uniós átlagot, jóval magasabb körükben a diplomások aránya.
A hírügynökség konkrét példákat is hoz. Az egyik Szvetlana Csuhil ortopéd orvosé és fizioterapeutáé, aki ideiglenes munkavállalási engedélyt kért Lengyelországban, ahol az uniós tagállamok között a legszigorúbbak közé tartozik a szabályozása, és ahová két gyermekével érkezett. Ám több mint egy év elmúltával még mindig nem kapta meg, mert a kulcsfontosságú dokumentumai az ellenséges vonalak mögött rekedtek.
Így előbb a helyi feléért, 1400 zlotys fizetésért dolgozott gyakornokként egy szociális irodában, majd két állást is vállalt, hogy eltartsa a családját. (Egy zloty 85,5 forint.) A magas lakásbérleti díjakat így sem bírta fizetni, így decemberben átköltözött a gyerekeivel Kelet-Németországba, ahol a kormány fizeti az ellátásukat, amíg elvégzi a nyelvtanfolyamot, és állást találhat magának. Lengyelországban ráadásul a közvélemény hangulata is változik, kezd fogyatkozni a menekültek iránti jóindulat.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) kutatóintézetének becslése szerint az ukrajnai menekültek sikeres integrálása 0,5 százalékponttal növelné az európai munkaerőt, és segítene enyhíteni a munkaerőhiányt.
Az orosz invázió kezdete után 17 hónappal azonban a menekültek közül sokan még mindig csak rövid távú szerződésekkel vagy részmunkaidőben dolgoznak teljes idejű foglalkoztatás helyett.
Fotó: AFP
Nem hiszem, hogy teljesen elszalasztották a lehetőséget. Amire ezeknek az országoknak most szükségük van, az a munkaerőpiaci integráció második szintje
– állítja Ave Lauren, az OECD migrációpolitikai elemzője, aki a képzés, a továbbképzés és a képesítések elismerésének szükségességét emelte ki.
A legtöbb ukrán menekült Németországba érkezett, ahol olyan súlyos a munkaerőhiány, hogy a betöltetlen állások száma a II. világháború vége óta a legmagasabbra emelkedett. Ám a menekültek nem egészen 20 százaléka talált eddig munkát, mivel a kormányzat a nyelvtanításra összpontosít, ami később segít az érintettek tartós foglalkoztatására, vagyis hosszabb távon jelenthet megoldást. Annál is inkább, mert
egy friss felmérés szerint a menekültek több mint 40 százaléka többéves tartózkodásra rendezkedett be Németországban.
Bár a menekültek jövőbeni sorsa nagyban függ attól, hogy meddig tart a háború, és mikor térhetnek haza, 2024 márciusában lejár az EU számukra létrehozott átmeneti védelmi csomagja. A program lehetővé teszi, hogy a menekültek bármelyik uniós országban éljenek, dolgozzanak, lakhatási és iskoláztatási támogatásban részesüljenek.
Fotó: AFP
„Minél közelebb kerülünk ehhez a dátumhoz, annál inkább szükségünk van átfogó stratégiára. Jövő tavasszal már túl késő lesz rajta gondolkodni” – figyelmeztetett az OECD elemzője.
A program megszabott idejű hatálya nehéz helyzetbe hozza azokat a munkáltatókat is, akik menekülteket szeretnének alkalmazni, mivel nem tudják, hogy mi lesz az érintettekkel.
Gyorsan egyértelmű szabályozásra van szükség, hogy mindazok, akik háborús okokból menekültek el Ukrajnából, hosszú távon maradhassanak. Ez nemcsak a menekültek, hanem a munkaadók számára is jókora akadályt szüntetne meg
– hangsúlyozta Enzo Weber, a nürnbergi német foglalkoztatáskutató intézet (Institut für Arbeitsmarkt- und Berufsforschung – IAB) munkaerőpiaci szakértője.
