Az orosz invázió a második világháború óta az egyik legnagyobb humanitárius válságot váltotta ki Európában. A háború következtében több tíz millió ukrán volt kénytelen lakóhelyet változtatni, ebből mintegy ötmillióan a nyugati határokon át távoztak, ahol ideiglenes menedékre leltek. 

Lviv,Ukraine - 03.11.2022 Ukrainian refugees are waiting for a train to go abroad, fleeing the war. People on the platform of the train station
ukrán menekültek háború
Ukrán menekülők a lvivi pályaudvaron 
Fotó: Olena Vysokolian/Getty Images

Az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) megvizsgálta a menekülthullám hatásait az országait tekintve, és arra a következtetésre jutott, hogy 

az ukránok felélesztették a külföldi államok gazdaságát és mérsékelték a világméretű gazdasági válság hatását. 

Az NBU szerint a menekültek gyorsan alkalmazkodtak az új körülményekhez, munkát kerestek és adót fizetnek. Ám az EU általuk termelt nyeresége az ukrán gazdaság vesztesége is. 

Hányan hagyták el az országot? 

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatala (UNHCR) szerint 2023. január 3-ig mintegy 

4,9 millió ukrán menekült kapott ideiglenes védelmi státuszt az európai országokban. 

Ez az EU-s államok lakosságának körülbelül 1 százaléka. A legtöbb ukránt Lengyelország, Németország és Csehország fogadta be. A menekültek többsége munkaképes korú, felsőfokú végzettségű nő és gyermekeik. Tavaly május–szeptemberben a többség a visszatérést tervezte. Ősszel azonban a kritikus infrastruktúra elleni orosz terrortámadások felerősödése miatt megváltozott a helyzet. 

Mennyibe kerül a menekültek eltartása? 

A háború elől külföldre menekülők általában nehéz szociális helyzetben vannak. Az új országokban lakást, ruhát, élelmet és gyógyszert kell találniuk. E költségek oroszlánrészét az uniós országok költségvetése fedezi. 

Ráadásul a mostani menekülthullámra jellemző, hogy a külföldre távozók jelentős része – az ENSZ számításai szerint 28–44 százalékuk – kiskorú. Ez további nyomást gyakorol az állami költségvetésekre, mivel többletkiadásokat kell fordítaniuk az oktatásra. Például 

Lengyelországban a csaknem 560 ezer ott regisztrált ukrán gyermek oktatási költsége 2,2 milliárd eurót emészt fel,

 az egészségügyi ellátásukra fordított kiadásokat pedig 1,5 milliárd euróra becsülik – derül ki az ukrán jegybank tanulmányából. Becslések szerint az uniós államok országtól függően évente 9–25 ezer eurót költenek minden egyes menekültre. 

Dolgoznak vagy segélyből élnek?

Az NBU elemzése szerint az ukránok az ottlétükkel élénkítették a fogyasztói keresletet és támogatták a gazdasági tevékenységet akkor is, amikor a világgazdaság a felé indult. Idővel a menekültek egy része letelepedett és munkát vállalt,

olcsó és szakképzett munkavállalók tömege jelent meg a piacon. 

Így 2022 júniusában 350 ezer munkát kereső ukránt tartottak nyilván Németországban. Októberre közülük minden tizedik talált munkát. Lengyelországban a társadalombiztosítási számot kapott 1,2 millió ukrán fele helyezkedett el. 

Az Európai Központi Bank számításai szerint az ukrán kényszermigránsok 25–55 százaléka dolgozik vagy keres aktívan munkát a fogadó országban. Ez 0,2–0,8 százalékkal, 0,3–1,3 millió fővel növeli az uniós munkaerőt – az Ukrajnából érkező menekültek jókora löketet adtak egyes EU-s államok gazdaságának fejlődéséhez. Az ukránok befolyása az őket befogadó országok államháztartására hosszú távon is pozitív lehet. 

Lengyelországban a menekültek által befizetett adók összege elérte a 2,4 milliárd dollárt. 

Ez meghaladja a lengyel kormány által az ukrán oltalomkeresőknek nyújtott segélyek összegét, nem számítva az oktatási és orvosi többletkiadásokat. 

Hogyan hat a migráció Ukrajna gazdaságára? 

A migrációs hullám egyik következménye anyagi jellegű. Ukránok milliói külföldre távozva ott fizettek az ukrán bankkártyáikkal, ami nagymértékű valutakiáramláshoz vezetett. Az ukrán jegybank azonban később befagyasztotta a hivatalos árfolyamot, és szigorú valutakorlátozásokat vezetett be. Ezzel kontroll alatt lehetett tartani a helyzetet. Az ukrán államnak mélyen a zsebébe kellett nyúlnia ezért a feltételes stabilitásért, 2022-ben ugyanis több mint 28 milliárd dollár arany- és devizatartalékot égetett el emiatt.

„Mivel az év végéig nem várható jelentős változás a kivándorlók számában, a nagymértékű valutakiáramlás 2023-ban valószínűleg stabilizálódik” 

– vélekedik Vitalij Vavriscsuk, az ICU befektetési csoport makrogazdasági kutatási osztályának vezetője. 

Az ukránok millióinak külföldre távozása nem csak a pénzügyi stabilitást érintette rosszul, a munkaerőpiacot, a fogyasztást és a termelést, így a bruttó hazai terméket is megviselte a migrációs hullám. Amennyiben az emberek nem térnek haza, a hosszú távú lehetetlen lesz. A közgazdászok szerint a sok kiskorú országváltása a későbbiekben a munkaerőhiány-problémát is fokozza.  

Várható a tömeges visszatérés? 

A hosszú távú következmények kedvezőtlenül hatnak az ukrán gazdaságra, paradox módon azonban rövid távon az ország még profitál abból, hogy jelenleg emberek milliói tartózkodnak a határain kívül. 

„Ukrajnában, főleg az áramkorlátozások miatt, korlátozottak a fogyasztási lehetőségek. 

Ha mind az 5 millió ember visszatérne, jelentősen emelkedne az energiarendszer terhelése. 

Az igényeket az illetékesek nem tudnák kielégíteni” – fejtette ki Anna Vahitova, a Kijevi Közgazdasági Iskola professzora. 

Így a kényszermigráció segít átvészelni a terrortámadások következményeit, ám a háború után kiemelt feladat lehet az ukránok „hazatérítése”. Ugyanakkor bármennyire is hatékony terv születik, be kell látni, hogy a menekültek egy része már letelepedett, így nem lehet visszahozni minden külföldre távozót.