Továbbra is tombol a kánikulai nyár Európa nagy részén. Emiatt a szokásosnál is magasabb környezeti terhelést kap a test. A magas hőmérséklet nemcsak rövid, de hosszú távon is megbetegítheti az emberi szervezetet. Míg a szélsőséges hőség rövid távon hirtelen rosszullétet okozhat, addig a hosszan tartó kánikula krónikus egészségügyi problémát eredményezhet. A tartós hőség megterheli a szívet és a veséket, megzavarhatja az alvást és a mentális egészségünket.
Fotó: Shutterstock
Fontos tisztában lenni azzal, hogy a légkondicionált környezet tehet jót a szervezetnek, hiszen fontos, hogy az néha hűvös környezetben regenerálódhasson, azonban ha a nap egészén klimatizált helyiségben töltjük, akkor a testünk nem alkalmazkodik a meleghez. Mivel a meteorológiai modellek és a tapasztalat is azt mutatják, hogy fel kell készülnünk a gyakoribb extrém hőhullámokra, létfontosságú, hogy fejlesszük a szervezetünk tűrőképességét.
Az emberi szervezet igen szűk hőmérsékleti tartományban működik optimálisan. Ez a tartomány kortól és mérési ponttól eltérő, ám a megfelelő testhő általánosságban 36 és 37,5 Celsius-fok közötti sávot jelent. Ha a szervezet hőmérséklete e tartományon kívül esik, akkor a sejtek, a szövetek és szervek károsodhatnak.
A hőszabályozásért elsősorban a szív- és érrendszer, valamint és vesék felelősek.
Amikor a központi idegrendszer érzékeli a rekkenő hőséget, akkor aktiválja a test hőmérsékletszabályozó rendszereit. A bőr erei kitágulnak, hogy a meleg vér a test belsejéből a felszín felé törve lehűljön. A folyamat a vérnyomás csökkenését okozhatja, ami az alacsony vérnyomásúakat megterhelheti.
A vérnyomásesés ellensúlyozására a szív gyorsít a vérkeringésen úgy, hogy fokozza a pulzust, megterhelve a szív- és érrendszert. A szívbetegségben szenvedőknél a fokozott hőterhelés megnöveli a katasztrofális szív- és érrendszeri esemény valószínűségét.
A hőhullámok okozta halálesetek körülbelül felét szív- és érrendszeri események, például szívinfarktus okozzák
– magyarázta Kristie Ebi, a University of Washington egészségügyi professzora a The Washington Postnak.
A hőség és a kiszáradás károsíthatja a veséket
A testhő csökkentésére a szervezet elsősorban izzadással, azaz párologtatással válaszol. Ekkor a verejtékmirigyek intenzívebb működése segít, már ha tud, ugyanis a levegő magas páratartalma esetén kisebb a bőr párologtatásának hatékonysága. Az izzadás kiszárítja szervezetet, ha nem pótoljuk a folyadékot. A kiszáradás megterheli a veséket. Idővel pedig a hosszan tartó kiszáradás és a hőstressz vesekárosodáshoz és krónikus vesebetegséghez vezethetnek.
A kiszáradás azért is veszélyes, mert súlyosbíthatja a hőgutát és a szív- és érrendszeri stresszt amiatt, mert csökken a vérmennyiség.
A tartós hőség negatívan hathat az agyra és mentális egészségre is.
A melegebb hőmérséklet összefüggésbe hozható a mentális egészségügyi sürgősségi osztály magasabb látogatási arányával, legyen az szerhasználat, hangulati zavarok vagy önkárosítás miatt.
A meleg rosszabb alváshoz vezet
A melegebb éjszakák az alvás minőségét is rontják, ami kihat az egészség minden aspektusára. Egy tavalyi tanulmány becslése szerint már most is átlagosan 44 órával kevesebbet alszunk évente a felmelegedés miatt.
A kevesebb alvás pedig számos negatív egészségügyi következménnyel jár, beleértve az immunrendszer és a szív- és érrendszer gyengülését, valamint a gyulladásokra és a krónikus betegségekre való hajlamot.
Ha a szervezet sorozatban több éjszakán sem tud lehűlni a magas hőmérséklet és a páratartalom miatt, akkor nő a hőguta kockázata. A forró éjszakák 50 százalékkal növelhetik a halálozás kockázatát – derült ki a Lancet folyóiratban megjelent tanulmányból.
Hogyan alkalmazkodhatunk a hőséghez?
Csak úgy, ahogyan az izmokat több súly elviselésére edzhetjük, a szív- és érrendszerünket is edzhetjük a nagyobb hőmérsékletet elviselésére – mondta Orlando Laitano, a University of Florida alkalmazott fiziológia és kineziológia adjunktusa.
Minél fittebb valaki, annál valószínűbb, hogy jobban viseli a hőséget.
Az edzés ugyanis felmelegíti vázizmokat, amivel azokat hozzászoktatjuk a meleghez.
Fotó: Shutterstock
Arra is van bizonyíték, hogy a test emlékszik arra, hogyan alkalmazkodjon a hőséghez, ha már azt korábban megtette. Egy újbóli alkalomkor sokkal gyorsabban akklimatizálódik a forrósághoz.
Kutatásokból úgy tűnik, hogy a hosszabb ideig tartó alacsony hő is növeli a jövőbeli hőhatásokkal szembeni ellenálló képességet.
Fontos azonban megjegyezni, hogy a szélsőséges hőség okozta megbetegedések, például a hőguta, olyan változást okoz a genetikában, ami szövődményeket okozhat.
A hőséghez való biztonságos hosszászoktatásért fokozatosan kell növelni a hőmérsékletet vagy az edzés nehézségét, és ügyelnünk kell arra, hogy ne vigyük túlzásba – figyelmeztetnek a kutatók, akik elmondták, hogy az akklimatizációt legalább egy hétig kell folytatni.
