Kína hétfőn bejelentette, hogy a „nemzet biztonságának és érdekeinek” védelmében szeptember 1-jétől exportellenőrzést vezetnek be bizonyos drónokhoz szükséges eszközökre. A korlátozások érintik a drónmotorokat, lézereket, kommunikációs felszereléseket és drónelhárító rendszereket.
Fotó: Shutterstock
Az ellenőrzés kiterjed bizonyos személyi használatú drónokra is, és polgári célú szerkezetet nem lehet többé katonai célra exportálni – derült ki a pekingi kereskedelmi minisztérium szóvivőjének a közleményéből, amelyről a Reuters számolt be.
Az, hogy Kína ezúttal szerény mértékben kibővítette a drónellenőrzésének körét, fontos intézkedés, amelynek célja, hogy felelősségteljes nagy országként demonstráljuk álláspontunkat, globális biztonsági kezdeményezést hajtsunk végre, és fenntartsuk a világbékét
– közölte a szóvivő, hozzátéve, hogy a pekingi hatósások értesítették az érintett országokat.
Kína jelentős dróngyártó iparral rendelkezik, és sok piacra exportál, köztük az Egyesült Államokba,
emlékeztetett a hírrel kapcsolatban a hírügynökség. Az Egyesült Államokban eladott drónok több mint felét a kínai DJI állítja elő, és ezek a közbiztonsági szervek által leginkább kedvelt gyártmányok.
A DJI egyelőre nem nyilatkozott, hogy mennyiben érinti majd a szigorítás.
Fotó: Shutterstock
A kínai kereskedelmi minisztérium még áprilisban alaptalannak minősítette a nyugati média vádjait, hogy Kína drónokat exportál az ukrajnai harctérre. A tárca szerint az ilyen jelentések a kínai cégek bemocskolására irányulnak. Még akkor ígéretet tettek ugyanakkor a drónexport ellenőrzésének erősítésére.
A lépéssel folytatódik az amerikai–kínai exporttilalom-párbaj, amelynek legújabb fejleményeként Washington korlátozza Peking hozzáférését kulcsfontosságú technológiákhoz, például csipgyártáshoz szükséges felszerelésekhez, amelyet még az amerikai csipipar is sokall, Peking pedig az utóbbihoz elengedhetetlen germánium és gallium kivitelét.
A két fémmel kapcsolatos döntés a Kínai Kommunista Párt hivatalos lapja szerint a nyersanyag-hidegháború első lövése, sokak aggodalma szerint a következők a ritkaföldfémek lehetnek, amelyekben rövid, de még középtávon sem lehet helyettesíteni Kínát, amely a világ finomított termelésének 90 százalékát adja.
