Egyre több ellentmondás feszíti a német Zöldek ideológiavezérelt energiapolitikáját. Még a választási kampányban Robert Habeck, a párt társelnöke a következőket ígérte meg: kivezetik az atom-, a szén- és a gázerőműveket, távol tartják a cseppfolyósított gázt (LNG), a kieső energiát megújulókkal pótolják, valamint letörik a magas energiaárakat. Mindezek fényében a Magyar Nemzet cikkében visszatekintést nyújtott az elmúlt időszak fejleményeiről.
Robert Habeck már közvetlenül a választások után megszegte a gázerőművekkel kapcsolatos ígéretét. Kénytelen volt ezt tenni, hiszen a megújuló forrásokra eléggé bizonytalan alapozni, ugyanis akkor is szükség van áramra, ha nem süt a nap, vagy nem fúj a szél. Hortay Olivér, a Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője a Hír TV-nek adott nyilatkozatában jelezte: miután kiderült, hogy az több átmeneti piaci anomáliánál, a széntüzelésű erőművekkel kapcsolatos választási vállalások is ugrottak.
Sőt, több korábbi cikkben is beszámoltunk arról, hogy brutális módon emelkedett meg az ország szénfelhasználása: naponta átlagosan harmincezer tonna szenet szállítanak a vonatok az Északi-tenger kikötőiből a nagy erőművekbe Németország-szerte.
Az orosz–ukrán háború kirobbanását követően, a leghangosabban a zöldek szorgalmazták a teljes energiaembargót, majd miután Németország ténylegesen el is esett az orosz gáztól, a kormány az atomerőművek bezárásának elhalasztására és LNG-terminálok építésére kényszerült. A Századvég üzletágvezetője emlékeztetett: az energiatarifák nem csökkentek, sőt, mivel a német gázerőműveket valahogyan el kell látni a szűkös forrásokból, Robert Habeck kénytelen az új lakossági gázkazánok tiltását szorgalmazni.
Hortay Olivér szerint mindez azt mutatja, hogy a radikális Zöldek ideológiavezérelt energiapolitikája csak addig működik, amíg el nem kezdik megvalósítani.
Fotó: Tobias Schwartz / AFP
Nemrégiben a Magyar Nemzet beszámolt arról is, hogy a németek lényegében az egyik függőségből a másikba esnek. Németország ugyanis húszéves gázszerződést kötött Amerikával. Ez már a második hosszú távú megállapodás, amely évi 2,25 millió tonna LNG beszerzésére vonatkozik. Ez a német gázigény 5 százaléka. A korábbi szerződés évi kétmillió tonnáról szólt.
Azaz: Németország a piacáról kieső orosz gázt cseppfolyósított földgázzal igyekszik pótolni, amelynek 70 százalékát egyébként már most is az Egyesült Államok biztosítja. Ez az arány az újabb megállapodásokkal tovább növekszik.
A Világgazdaság a minap megírta: olyan magasak az energiaárak Németországban, hogy elsősorban a családi tulajdonban lévő cégek egy része már dolgozik a külföldre költözési terveken a német iparszövetség (Bundesverband der Deutschen Industrie – BDI) elnöke szerint.
Borítókép: Kanalas kotrógép dolgozik a Garzweiler külszíni bánya területén, háttérben a Lützerath melletti szélkerekek (Fotó: Europress / AFP)
