Az ukrán újjáépítést fedező pénz oroszlánrészét – legalábbis az ottani várakozások szerint – a nyugaton fellelhető eszközök, Oroszország állami tartalékainak egy része, illetve oroszországi magánszemélyek (oligarchák) vagyonának lefoglalásával szerzett pénzek képeznék. De megvan-e ez az oroszországi vagyon, ha igen, hol, és mennyi ez a fedezet, miként lehet hozzányúlni?

Ami az állami vagyont, a moszkvai központi bank (CB RF) nyugaton tartott aktíváit illeti, a Lettországban működő Delfi hírügynökség értesülései szerint az EU pénzügyi szervezetei eleddig nem találták meg a 300 milliárd eurónyira becsült eszközöket. Elsősorban a balti államok és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság feje javasolták, hogy ezt az összeget fordítsák Ukrajna gazdasági helyreállítására, újjáépítésére. A módszer egyébként a nemzetközi jog szerint nem elfogadott – jegyzi meg a Delfi oldal. Aminek a jelentőségét az egyébként vastag pénztárcájú, az egész világról érkező betétesek, a bankok fő kliensei szempontjából hiba lenne alábecsülni.

Idén február végén az Europarlament 51 tagja Urmas Paes, a volt észt külügyminiszter vezetésével levélben fordult az Európai Tanács elnökéhez, Charles Michelhez és Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez, hogy állíttassanak össze egy jegyzéket az oroszországi jegybank és az orosz oligarchák EU-országokban lévő, már lefoglalt vagyonrészeiről. Ilyen jegyzék az EP-képviselők szerint ez idő szerint nem létezik, de nagy szükség lenne rá.

Workers repair damaged railway tracks next to a crater caused by a missile explosion after a shelling in Kharkiv, on May 14, 2023, amid the Russian invasion of Ukraine. (Photo by Sergey BOBOK / AFP)
Lesz mit csinálni Ukrajnában

Moszkva és a Nyugat között ez ügyben is késhegyre menő harc folyik. Elvira Nabiullinát, az oroszországi központi bank elnökét (aki a világ egyik legjobb pénzügyesének számít) más illetékesekkel együtt tartják a Nyugaton lévő orosz vagyonrészek elrejtési módszerei kidolgozójának. Ezt a műveletsort több mint egy éve, már az Ukrajna elleni támadás első időszakában végrehajtották. Így a hozzáférés, 

egyáltalán az adott vagyonrészek azonosítása nem lesz egyszerű.

És még az összeg sem ellenőrzött. A média 300-400 milliárd euróról-dollárról ír, de a lettországi médium forrásai szerint az eddig fellelt és azonosított oroszországi vagyoni eszközök összértéke lényegesen kisebb ennél a széles körben emlegetett summánál. Amely nagyságrendet, számot egyébként az oroszországi központi bank terjesztette el még az ukrajnai intervenció előtt – erősítette meg a Delfinek egy magas rangú EU-diplomata. Feltételezése szerint a Nyugaton lévő oroszországi állami és magánpénzek elhelyezési-elrejtési rendszere sokkal bonyolultabb, mint azt korábban feltételezték.

A Kremlhez közel álló 1prime.ru weboldalnak nyilatkozott erről az 1907-ben alapított Oroszországi Gazdasági Egyetem (REU) pénzügyi intézetvezetője, Gyenyisz Perepelica. Utalt rá, hogy az ilyen pénzek egy részét euróban tartják.

A számlák valódi tulajdonosait a roppant sok áttétel, az EU-államokban működő alapokban való részvétel miatt gyakorlatilag lehetetlen biztonsággal kideríteni.

(És akkor még nem beszéltünk, az offshore-számlák nyújtotta elrejtési lehetőségekről.) Több mint egy évvel ezelőtt a moszkvai központi kormány rendeletére titkosítottak minden adatot a külföldön lévő, oroszországi eredetű pénzekről.

Perepelica elmondása szerint itt csaknem egy nagyságrenddel nagyobb összegről van szó, mint amennyi a médiában forog. 

1991 óta összesen mintegy 20 ezermilliárd dollárnyi pénz áramlott Oroszországból külföldre. Ennek körülbelül a felét (10 ezermilliárdot) oroszországi állampolgárok, vállalatok közvetlenül, illetve közvetve ellenőrzik.

Azaz a szankciók útján elvben lefoglalható összeg jóval kevesebb, mint 10 százaléka a külföldön lévő oroszországi pénzeknek – tette hozzá Perepelica.

Moszkvában nyilvánvalóan arra is számítanak, hogy a nyugati lépések pánikot keltenek az afrikai, latin-amerikai, „harmadik világbeli” (Global South) államok vezetői, gazdag emberei, diktátorai, oligarchái, maffiózói körében, összefoglalóan mindazon szupervagyonos rétegekben, amelyek Nyugaton tartják nagyrészt kétes úton megszerzett javaikat.

Military mobility continues on the Vuhledar frontline in Ukraine
VELYKA NOVOSILKA, DONBAS, UKRAINE - MARCH 7: Ukrainian servicemen of the Ukrainian Volunteer Army patrol around next to the frontline, at an undisclosed location next to the Vuhledar frontline, Ukraine March 7, 2023. The frontline around the city of Vuhledar, a strategic rail and road hub south of Bakhmut, resembles an apocalyptic scenario. Destroyed buildings and burned cars are scattered at both sides of the road. There, hidden on basements of abandoned houses, the Ukrainian Volunteer Army hold their positions against relentless attacks by Russian forces. Under the threat of the enemy’s artillery, that echoes through the village, soldiers hold their fortified positions in shifts of 12h. In recent days, they said, they have been able to repel several Russian offensives. Ignacio Marin Fernandez / Anadolu Agency (Photo by Ignacio Marin Fernandez / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP)
Fotó: Ignacio Marin Fernandez / AFP

Ennek kapcsán az oroszországi államilag ellenőrzött média nagy teret szentel azoknak a nyugati híreknek, hogy számos ország kivonja, hazaszállítja a nyugati, eddig biztonságosnak tartott (állami) nagybankok trezorjaiban tartott aranykészletét. Márpedig ha megrendül a bizalom a bankok, a pénzvilág szabályzórendszere iránt, az nagy bajokkal járhat – és ezt jól tudják, élnek is a bizalmatlanságkeltés trükkjeivel az orosz vezetésben is.