Kincs, ami nincs – Hol vannak az állítólag lefoglalt oroszországi pénzek?

Az ukrán újjáépítést fedező pénz oroszlánrészét – legalábbis az ottani várakozások szerint – a nyugaton fellelhető eszközök, Oroszország állami tartalékainak egy része, illetve oroszországi magánszemélyek (oligarchák) vagyonának lefoglalásával szerzett pénzek képeznék. De megvan-e ez az oroszországi vagyon, ha igen, hol, és mennyi ez a fedezet, miként lehet hozzányúlni?

Ami az állami vagyont, a moszkvai központi bank (CB RF) nyugaton tartott aktíváit illeti, a Lettországban működő Delfi hírügynökség értesülései szerint az EU pénzügyi szervezetei eleddig nem találták meg a 300 milliárd eurónyira becsült eszközöket. Elsősorban a balti államok és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság feje javasolták, hogy ezt az összeget fordítsák Ukrajna gazdasági helyreállítására, újjáépítésére. A módszer egyébként a nemzetközi jog szerint nem elfogadott – jegyzi meg a Delfi oldal. Aminek a jelentőségét az egyébként vastag pénztárcájú, az egész világról érkező betétesek, a bankok fő kliensei szempontjából hiba lenne alábecsülni.

Idén február végén az Europarlament 51 tagja Urmas Paes, a volt észt külügyminiszter vezetésével levélben fordult az Európai Tanács elnökéhez, Charles Michelhez és Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez, hogy állíttassanak össze egy jegyzéket az oroszországi jegybank és az orosz oligarchák EU-országokban lévő, már lefoglalt vagyonrészeiről. Ilyen jegyzék az EP-képviselők szerint ez idő szerint nem létezik, de nagy szükség lenne rá.

Moszkva és a Nyugat között ez ügyben is késhegyre menő harc folyik. Elvira Nabiullinát, az oroszországi központi bank elnökét (aki a világ egyik legjobb pénzügyesének számít) más illetékesekkel együtt tartják a Nyugaton lévő orosz vagyonrészek elrejtési módszerei kidolgozójának. Ezt a műveletsort több mint egy éve, már az Ukrajna elleni támadás első időszakában végrehajtották. Így a hozzáférés, 

És még az összeg sem ellenőrzött. A média 300-400 milliárd euróról-dollárról ír, de a lettországi médium forrásai szerint az eddig fellelt és azonosított oroszországi vagyoni eszközök összértéke lényegesen kisebb ennél a széles körben emlegetett summánál. Amely nagyságrendet, számot egyébként az oroszországi központi bank terjesztette el még az ukrajnai intervenció előtt – erősítette meg a Delfinek egy magas rangú EU-diplomata. Feltételezése szerint a Nyugaton lévő oroszországi állami és magánpénzek elhelyezési-elrejtési rendszere sokkal bonyolultabb, mint azt korábban feltételezték.

A Kremlhez közel álló 1prime.ru weboldalnak nyilatkozott erről az 1907-ben alapított Oroszországi Gazdasági Egyetem (REU) pénzügyi intézetvezetője, Gyenyisz Perepelica. Utalt rá, hogy az ilyen pénzek egy részét euróban tartják.

(És akkor még nem beszéltünk, az offshore-számlák nyújtotta elrejtési lehetőségekről.) Több mint egy évvel ezelőtt a moszkvai központi kormány rendeletére titkosítottak minden adatot a külföldön lévő, oroszországi eredetű pénzekről.

Perepelica elmondása szerint itt csaknem egy nagyságrenddel nagyobb összegről van szó, mint amennyi a médiában forog. 

Azaz a szankciók útján elvben lefoglalható összeg jóval kevesebb, mint 10 százaléka a külföldön lévő oroszországi pénzeknek – tette hozzá Perepelica.

Moszkvában nyilvánvalóan arra is számítanak, hogy a nyugati lépések pánikot keltenek az afrikai, latin-amerikai, „harmadik világbeli” (Global South) államok vezetői, gazdag emberei, diktátorai, oligarchái, maffiózói körében, összefoglalóan mindazon szupervagyonos rétegekben, amelyek Nyugaton tartják nagyrészt kétes úton megszerzett javaikat.

Ennek kapcsán az oroszországi államilag ellenőrzött média nagy teret szentel azoknak a nyugati híreknek, hogy számos ország kivonja, hazaszállítja a nyugati, eddig biztonságosnak tartott (állami) nagybankok trezorjaiban tartott aranykészletét. Márpedig ha megrendül a bizalom a bankok, a pénzvilág szabályzórendszere iránt, az nagy bajokkal járhat – és ezt jól tudják, élnek is a bizalmatlanságkeltés trükkjeivel az orosz vezetésben is.