Rishi Sunak brit kormányfő csütörtökön elfogadta a független bérfelügyeleti szervek javaslatát, és hajlandó 6 százalék körüli béremelést adni a közalkalmazottaknak, hogy véget érjenek a majdnem egy éve tartó sztrájkok. Figyelmeztetett azonban, hogy ez az áprilisban kezdődött 2023–2024-es pénzügyi évben ötmilliárd font kiadással járhat, a hiányzó összeget pedig máshonnan kell elvenni. (Egy font 438,7 forint.)
Fotó: Henry Nicholls / AFP
A mai a végleges ajánlat. Idén nem fogunk újabb bértárgyalásba kezdeni, és akármennyi sztrájk sem változtat a döntésünkön
– idézte a Reuters a kormányfőt. Sunak hangsúlyozta, hogy ez az elmúlt évtizedek legjelentősebb mértékű emelése, több milliárd fonttal magasabb kiadás, mint amennyivel a költségvetésben számoltak, és így „következményekkel jár”.
Az emelés mértéke nem lesz mindenhol egyenlő, a Sky News tudósítása szerint a rendőrök és a börtönőrök bérét 7, a tanárokét 6,5, a katonákét csak 5 százalékkal emelik meg. A pedagógusok szakszervezetei azonnal jelezték is, hogy lemondják a sztrájkot, és az ajánlat elfogadását javasolják a tagjaiknak.
Fotó: John Thys / AFP
A béremelés mértéke még így is elmarad a 8,7 százalékos inflációtól, a kormánynak azonban nemigen van mozgástere: vagy az adókat emeli, vagy pedig csökkenti a közkiadásokat, ha ragaszkodik az ígéretéhez, az újabb hitelek felvételének korlátozásához. A pénzügyminisztérium pedig közölte, hogy nem az állam nem vesz fel újabb kölcsönt a béremelés vagy egyéb közkiadások növelésének finanszírozására, a tárcák költségvetését nem emelik, a béremelést tehát a meglévő kereteken belül kell megoldani. Sunak szerint a pluszkiadás fedezésére emelik a külföldi munkavállalók egészségügyi hozzájárulását, valamint a Nagy-Britanniába való beutazáshoz szükséges vízum díját.
Az új finanszírozás egyéb forrásait a szakszervezetek valószínűleg alaposan megvizsgálják majd, mivel szerintük a közszolgáltatások, például a kórházak költségvetése, már így is a szükséges minimum közelében van, és aligha vágható tovább.
