Narendra Modi indiai miniszterelnök szerint fennáll a „gyarmatosítás új modelljének” veszélye, ha a környezetbarátabb energiára való áttérés szempontjából is kritikus fontosságú ásványkincsekkel rendelkező nemzetek nem tekintik ezeknek az alapanyagoknak a felügyeletét „globális felelősségnek”.
A világ legnépesebb országának vezetője szerint kihívást jelent, hogy a cégek versenyeznek az energiaátalakítási célok szempontjából kulcsfontosságú erőforrások biztosításáért.
Ezt a kihívást a kritikus nyersanyagok, a ritkaföldfémek és mások esetében tapasztaljuk, melyek egyes helyeken bőségesen, máshol pedig egyáltalán nincsenek jelen, de az egész emberiségnek szüksége van rájuk
– mondta Modi vasárnap Új-Delhiben, a Business 20 elnevezésű csúcstalálkozón.
Kína 2022-ben a világ ritkaföldfém-termelésének 70 százalékát adta, és itt található a globális feldolgozókapacitás legalább 85 százaléka is. A hatalmas méretű és lakosságú ázsiai állam idén exportkorlátozásokat vezetett be a számítógépes csipekben és más alkatrészekben használt galliumra és germániumra. A lépést széles körben a Kínába irányuló technológiai eladások amerikai korlátozására adott megtorló lépésként értékelték, ami további kereskedelmi korlátozásokkal kapcsolatos aggodalmakat keltett.
Globális üzleti és ipari vezetők előtt beszélve Modi hangsúlyozta, hogy India hatékony és megbízható ellátási láncot tud kiépíteni, ellentétben a pandémia előtti ellátási lánccal, amely „épp akkor romlott el, amikor a világnak a legnagyobb szüksége volt rá”.
Az ellátási láncok diverzifikálására irányuló szélesebb körű erőfeszítések jegyében az Egyesült Államok és India júniusban, Modi washingtoni látogatása során számos gazdasági együttműködési egyezményt kötött, köztük a csipek, ásványi anyagok, technológia, űrkutatás és védelem területén.
