BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Flag,Of,Russia,And,Ukraine,Painted,On,A,Concrete,Wall

Háború: Washington már a béketárgyalásokban gondolkodik?

Ukrajna erős katonai helyzete és a beköszöntő tél együttvéve jó feltételeket teremtenek, hogy megfontoljuk a béketárgyalásokat – Mark Milley, az amerikai haderő vezérkari főnökeinek egyesített bizottságát vezető tábornok tavaly novemberi kijelentése újra napirendre került Washingtonban.

Lehet, hogy valahol Milleynek igaza volt? – kérdi a Politico hírszerzési értesülésekben igen gazdag nemzetbiztonsági napi hírlevele. „Az ukrán ellentámadásról folytatott beszélgetések az izgalmasságtól eltolódtak a csalódottság felé, ahogy Kijev lassú előrenyomulásának hatására néhány hivatalos amerikai személyiség és bennfentes suttogni kezdett: oda kellett volna figyelnünk arra, amit Mark Milley tábornok mondott?” A cikk szerzői: Alexander Ward befolyásos nemzetbiztonsági szakértő, korábban az Atlanti Tanács Brent Scrowcroft Központjának vezetőhelyettese, Lara Seligman, a Politico kitüntetett Pentagon-riporterte, korábban a Defense News, a The Washington Post szerzője, Eric Bazail Eimil, a „büszke kubai”, aki azelőtt a The Wall Street Journalben is publikált.

Flag,Of,Russia,And,Ukraine,Painted,On,A,Concrete,Wall
Fotó: Tomas Ragina

Még tavaly novemberben az amerikai haderő vezérkari főnökeinek egyesített bizottságát vezető Mark Milley tábornok (a legmagasabb beosztású hivatásos katona az USA-ban) azt mondta, hogy 

Ukrajna erős katonai helyzete és a beköszöntő tél együttvéve jó feltételeket teremtenek, hogy megfontoljuk a béketárgyalásokat.

A Biden-adminisztráció megszeppent vezető tisztviselői akkor egymás lábára taposva rohantak ukrán partnerükhöz, és biztosították mindegyiket, hogy Milley bizonyára vicces kedvében volt, és hogy megnyilvánulása nem fejez ki semmilyen titkos fehér házi véleményt – jelzi a szóban forgó cikk.

Ukrajna a NATO-ban

Ma már más a helyzet. A minap Milley tábornok megismételte a javaslatát. Ellentétben a NATO európai szárnyának és az USA adminisztrációja vezetőinek többségével

az amerikai tábornokok (a hivatalban lévők), realisztikusabban látják az ukrajnai katonai, politikai és gazdasági helyzetet. 

Nem restellik jelezni, hogy korábban túlzóan sematikus képet alkottak a harctéri eseményekről, ebben tévedhettek. Nyilván Nyugaton felmérték, hogy a korábbi egyoldalú megközelítés (a háború csakis Ukrajna teljes katonai győzelmével, oroszországi fegyverletétellel érhet véget) dogmatikus, „nem életszerű”. Eleve két- vagy többesélyes az immáron másfél éve tartó katonai konfliktus kimenetele, az oroszok támadása a sokkal kisebb és katonailag összehasonlíthatatlanul gyengébb Ukrajna ellen – bármilyen jelentős is a Nyugat által nyújtott pénzügyi, gazdasági, katonai támogatás. Más nézetek is felbukkantak. Tom Malinowski amerikai demokrata exképviselő szerint jövőre be kell léptetni Ukrajnát a NATO-ba. 

Ezzel életbe lép a NATO 5-ös cikkelye, a NATO-csapatok bevonulhatnak Ukrajnába, amivel „lekapcsolhatják Putyint és Trumpot”. 

Tegyük hozzá, az ötlet hajmeresztő, ezzel lekapcsolhatják a villanyt világunkban.

Nyilvánvalóan elkészültek a nyugati hírszerző-elemző központokban ezek a többféle kimenetellel számoló esélyfelmérések, forgatókönyvek, amelyeket azonban – nyilván az ukrán hadsereg harci morálja, a szövetséges Ukrajna érzékenysége, érdekei tiszteletben tartása miatt sem hoztak nyilvánosságra. Emellett gyengülhetett az elsősorban propagandacélokat szolgáló két kiadvány, a londoni védelmi minisztérium napi publikálásra szánt katonai helyzet-összefoglalójának és az amerikai ISW (Háborús Tanulmányok Intézete, nonprofit kutatócsoport) naponta közreadott Ukrajna-körképének a médiában betöltött orientáló szerepe. 

A külső szemlélőnek úgy tűnik fel, hogy a sajtóban ritkult az ezekre való hivatkozások száma.

Ugyanakkor mindkét szemben álló fél – taktikai érdekeire hivatkozva – csökkentette a média számára hozzáférhető érdemi információkat, így még nehezebb valós képet alkotni a történésekről.

Fegyverek, fegyverek, fegyverek

Mint a CNN által elvégeztetett közvélemény-kutatás is jelzi, 2023 nyarán az amerikaiak többsége (2023. július 1–31. között megkérdezettek 55 százaléka) ellenzi, hogy a kongresszus (a törvényhozás két háza) további anyagi támogatást nyújtson az ukránoknak az eddig jóváhagyottakon túl. A megosztottság tükrözi a két nagy politikai párt élesen eltérő véleményét. A republikánusok 71 százaléka ellenzi az újabb támogatáscsomagokat, míg a hatalmon lévő demokraták 62 százaléka helyesli a folytatólagos segélyezést.

Zelenszkij ukrán elnök és a hadsereg pótlólagos, megemelt segítséget kér. A kijevi vezető augusztus második felében tett hollandiai és dániai látogatásán megállapodtak, hogy a két ország összesen 42, nem részletezett altípusú F–16-os többcélú vadászgépet ad át Ukrajnának saját készleteiből, és koordinálja a tizenegy ország részvételével folyó ukrán pilótaképzést. 

Zelenszkij egyben jelezte: JAS–39-es Gripen gépekre is igényt tartana. 

Ez utóbbi nyomatékos kérése mögött elemzők szerint a tény rejlik, hogy a vélhetően jövőre szállítandó ukrán F–16-osokhoz nem illesztették (integrálták) a németek által megígért Taurus cirkálórakétákat, felszerelve a féltonnás Mephisto bunkerromboló robbanófejjel. A JAS 39-es Gripenekre már integrálták ezt a fegyverrendszert, az F–16-osokra nem.

Ez a négy különböző rendszerrel (a többi között GPS-szel, TERCOM-mal – a beprogramozott domborzati térkép és a valós útirány összevetésével – haladó) a célra vezérelt, 500 kilométeresnél nagyobb hatótávolságú fegyver kategóriájában ma a világ legjobbjának tartott és komoly veszélyt jelentene Oroszország politikai és katonai vezetői személyére nézve is. Erről a robbanófejről mondják, hogy számolja a szinteket, emeleteket, amelyeken áttör és a beprogramozott helyen-szinten robban. Az ukrán elnök augusztus 20-án Stockholmban a Gripenek szállításáról tárgyalt a svéd kormányfővel. Állítása szerint az ukrán pilóták már gyakorolnak a svéd Gripeneken.

Az ukrajnai terület visszafoglaló offenzíva a reméltnél lassabban halad. Ez rombolja a nyugatiak Kijev iránt érzett és demonstrált bizalmát. Azaz a katonai helyzet bizonytalansága, a közelgő esős évszak negatív hatása mellett a politikai légkör változása sem kedvez a kijevi tervek végrehajtásának – ám növelheti a tárgyalásos megoldás esélyeit. 

Elbukott az ukrán ellentámadás az amerikai hírszerzők szerint

Nem akárki szellőztette meg, hanem a befolyásos The Washington Post, hogy az amerikai hírszerzők előrejelzésükben úgy vélik: Ukrajna nem fogja tudni megvalósítani a folyamatban lévő ellentámadás fő célját Oroszország elleni háborújában.

 

 

Ajánlott videók

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.