Több hatás érvényesül az oroszországi munkaerőpiacon. A Kreml önti a pénzt a „különleges hadműveletbe”, duzzasztják a hadsereg létszámát, de már másfél éve tart az elvándorlási hullám is. A munkaerő megtartása érdekében a vállalkozások kénytelenek magasabb bért fizetni.
Júniusban éves alapon 10,5 százalékkal nőttek a bérek a Szövetségi Statisztikai Szolgálat adatai szerint
(persze az orosz hivatalos statisztika eredményeit érdemes fenntartással kezelni – a szerk.), ami meghaladja a 9,4 százalékos elemzői konszenzust. Ezzel már kilencedik hónapja tart töretlenül a bérek emelkedése, amire némi magyarázatot ad, hogy időközben a Kreml 300 ezer tartalékos mozgósításáról döntött, és folyamatosak a toborzóakciók. Ebben a környezetben a cégek béremeléssel igyekeznek megtartani a munkaerőt.
A megüresedő pozíciók betöltése egyre nehezebb – 2022 februárja óta oroszok százezrei vándoroltak el hazájukból, elsősorban a képzettebb réteg távozott, ami csak tetézi a gondokat.
Ugyanakkor tény, hogy a munkaerőhiány csak az egyik oka a bérek emelésének.
Gerjesztett bérkiáramlás?
Márciusban elnökválasztás lesz Oroszoroszágban, így Putyin elnök elemi érdeke, hogy növelje népszerűségét. Miután a fronton aratott nagyszabású győzelmekről – bármennyire is igyekeznek torzítani a valóságot az állami médiában – nem tudnak beszámolni, így marad a hátország életszínvonalának emelése – ez persze halálra ítélt elképzelés egy háborúban álló országban. Ám a politikai irányítás valószínűleg minden követ megmozgat az elkövetkező nagyjából fél évben, hogy Putyin elkezdhesse ötödik elnöki ciklusát.
Talán azt is ki lehet most jelenteni, hogy a bérek további emelése a Kreml első számú prioritásává lépett elő.
A Bloomberg Economics elemzői legalábbis biztosra veszik a bérkiáramlás növekedését a következő hónapokban. Azt valószínűsítik, hogy tovább emelik a költségvetési kiadásokat, amivel a közszféra dolgozóit támogatják, miközben az árnövekedés üteme változatlanul alacsony marad. Összességében szerintük a bérek februárban érhetik el a csúcspontot, közvetlenül a márciusi szavazás előtt.
Megéri dolgozni
Miközben töretlen a béremelés, a munkanélküliség is új rekordmélypontra, 3 százalékra csökkent, ami szintén a munkaerőpiac szűkösségére utal. Azt, hogy a folyamatokat teljes mértékben a Vörös térről irányítják, az is igazolja, hogy
jövőre 18,5 százalékkal (!) emelik a minimálbért az idei 6,3 százalék után, a háborúban álló Oroszországban.
Tovább fűszerezi a helyzetet, ha megnézzük az infláció (hivatalos) alakulását: a Tradingeconomics szerint az éves árindex júliusban 4,3 százalék volt, igaz, áprilisban csupán 2,3 százalékot mértek. Viszonyításképpen, az eurózóna fogyasztói árindexe augusztusban 5,3 százalékot ért el, míg Magyarországon a KSH júliusra 17,3 százalékot közölt. Kijelenthetjük tehát, hogy
nem az egekbe szökő infláció miatt „kénytelen” emelni a Kreml a minimálbért, hogy a legelesettebb réteg reálbérének értéket megőrizze. Éppen ellenkezőleg: fogyasztást gerjeszt, ami a relatív jólét érzését keltheti
a voksolás előtt. Ezt Putyin elnök a minap meg is erősítette:
A fizetéseknek és az emberek életszínvonalának tovább kell emelkednie. A munkaerőpiaci helyzet most ugyan stabil, de erre folyamatosan oda is kell figyelnünk!
– fogalmazott Oroszország első embere.
Nincsenek megdöbbenve a szakértők
Az oroszországi állami bérnövekedés tradicionálisan szorosan korrelál a választási kampányok végével: ez alól 2024 első hónapjai sem jelentenek majd kivételt, 8-9 százalékos éves bérnövekedési ütem várható ekkor
– vélekedik Alekszandr Isakov orosz közgazdász, a Bloomberg Economics elemzője. Ugyanakkor most először fordul elő, hogy a bérek tartósan meghaladják a versenyszféra termelékenységének növekedését.
Az orosz gazdaság valóban alkalmazkodik a szankciókhoz, és az orosz lakosság valóban úgy érzi, saját családját nem érhetik negatív gazdasági fejlemények – erre utal a magát függetlennek valló Levada Központ felmérése.
Rubel: a gyenge pont
Miközben a Kreml mindent megtesz, hogy növelje Putyin népszerűségét, a jegybanknak meg kell küzdenie az orosz pénz meredek leértékelődésével.
A rubel idén a dollárral szemben 23 százalékot veszített az értékéből,
így tehát a rendszerbe mélyen beépült a súlyos inflációs fenyegetés is.
Nem is csoda, hogy az orosz központi bank váratlanul 3,5 százalékponttal 12 százalékra emelte a rubel irányadó kamatát , és azt is közölte, hogy az év hátralévő részében tartózkodni fog a devizavásárlástól. Tény azonban, hogy a török líra és az argentin peso után az orosz rubel a legrosszabbul teljesítő valuta az idén a feltörekvő piacokon. A jegybank a következő ülését szeptember 15-én tartja, de a döntéshozók már most is a jegybanki 4 százalékos cél felett lévő inflációs nyomásra hívták fel a figyelmet – így tehát egy következő kamatemelést sem lehet kizárni.
Vadásztak rájuk, aztán lassan beszivárgott Amerikába a nagy ellenfél: Trump már kezd rászokni – „Imádom ezt, hadd jöjjenek!"
