Putyinnak komoly kampány sem kell az újabb győzelemhez
A nyugati cégek kivonulása, a rubel mélyrepülése, az orosz költségvetésen tátongó hatalmas lyuk, égbe szökő háborús kiadások, viszonylagos eredménytelenség a fronton, a sorozás réme, kormányellenes puccskísérlet – ez mindössze csak néhány példa, amellyel az orosz nép szembesült az elmúlt több mint másfél év alatt. A lista korántsem teljes, de talán jól illusztrálja, hogy nincs egyszerű helyzetben az orosz elnök, amikor viszonylagos nyugalmat kellene teremtenie országában, miközben népszerűségének növelésére is szükség van. A felmérési adatokra nem lehet hagyatkozni, ugyanis a kimutatásokat készítő cégek a Kreml teljes befolyásolása alatt állnak, így a közreadott számok hitelessége a nullához konvergál.
Fotó: Alekszandr Manzjuk
Ugyanakkor megfigyelők szerint már a rubel stabilizálására tett lépés volt a múlt heti váratlan központi banki kamatemelés is. Az alapkamat 8-ról, 12,5 százalékra növelése indokolt volt, ugyanis a rubel mélyrepülésben van.
Egy éve még alig kellett 60 rubelnél többet fizetni egy dollárért, míg mostanra 90 fölé ment a keresztárfolyam.
A Bloomberg Kremlhez közel álló informátorai szerint a jegybanki döntés hátterében nem csupán a rubel esése állt, hanem az infláció a voksolás előtti letörése legalább ennyit nyomott a latban.
A jegybank várhatott volna ugyan a következő hivatalos ülésig, de a legfelső vezető körökből érkező folyamatos nyomás miatt rendkívüli ülésen döntöttek az emelésről, hogy stabilizálják a rubel árfolyamát és meggátolják a háztartások reáljövedelmének további erózióját.
A belpolitikai érvek valóban szigorúbb monetáris politikát indokolnak
– foglalta össze a Bloomberg Economics orosz közgazdásza, Alekszandr Iszakov. Ha a rubel tovább gyengült volna, az szerinte újabb 1-1,5 százalékkal növelte volna az inflációt, és az árindex Putyin számára a legszerencsétlenebb időpontban, épp a márciusi választások előtt tetőzött volna.
A Kreml célja, hogy Putyint úgy tüntesse fel, mint aki mind otthon, mind pedig a NATO-országokon kívüli körben teljes támogatottságot élvez.
A nyugati világgal szemben ellenpólust jelentő BRICS-országcsoport (Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika) vezetőivel sem tud teljes intenzitással barátkozni Putyin, ugyanis az ellene kiadott nemzetközi elfogatóparancs miatt nem lehet jelen az országcsoport e havi dél-afrikai csúcstalálkozóján. Emellett globálisan is egyre problémásabb az agresszor Putyinhoz való viszonyulás.
Prigozsin is Putyin alatt vágja a fát
Egyáltalán nem heverte ki a Wagner-puccs miatti sokkot az orosz közvélemény.
Mindmáig sok tisztviselőt nyugtalanít, hogy Putyin erőtlenül reagált a lázadásra, azaz elmaradt a megtorlás.
Emellett az ukrajnai kudarcok miatt is forronganak a politikusok. Az biztos, hogy Prigozsin fő célpontjai – Szergej Sojgu védelmi miniszter és Valerij Geraszimov vezérkari főnök – változatlanul a posztjukon maradtak, ugyanakkor a puccskísérlet meggyengítette pozíciójukat az állambiztonsági szervek vezetői körében.
A keményvonalasok Sojgu leváltását követelik, illetve teljes körű mozgósítást, és elrendelnék a hadiállapot kihirdetését. A lázadás miatt kihallgatott Szurovikin tábornokot azóta sem látta senki.
Az állami duma is lépett: elfogadott egy új törvényt, felhatalmazva a regionális kormányzókat az illegális fegyveres csoportokat semlegesítő speciális milíciák létrehozására.
Emellett arra is rábólintottak, hogy a Nemzeti Gárdát, amelyet közvetlenül Putyin irányít, nehézfegyverekkel lássák el.
A hetvenéves Putyin egyébként Sztálin óta a leghosszabb hivatalban lévő elnök, az alkotmánymódosítás értelmében elvileg 2036-ig maradhat székében.
Maga Putyin meg van győződve arról, hogy ereje teljében van, tele optimizmussal, sőt, eufóriával is. Senki sem kérdőjelezheti meg a döntéseit
– foglalta össze a helyzetet Tatjana Sztanovaja, az R. Politik tanácsadó cég alapítója. Noha az elit egyre inkább aggódik Putyin állapota és jövője miatt, a Kreml-közeli közvélemény-kutatók az elnök töretlen népszerűségét hirdetik.
A Levada felmérése szerint a válaszadók 82 százaléka egyetért Putyinnal. A magas arányt az intézet azzal is magyarázza, hogy a háború kitörésekor kiterjesztették a szociális juttatásokat a legszegényebbek számára is, akik egyébként Putyin szavazóbázisának gerincét adják. Hogy addig ők vajon miért nem kaptak ilyen ellátást, arra nem adott magyarázatot a Levada.
A mosolyogtató szankciók
Négy negyedév zsugorodás után a második negyedévben meglepetésre 4,9 százalékkal növekedett az orosz gazdaság. Ez a tény megcáfolja a szankciók hosszú távú hatásáról szóló előrejelzéseket. A kiugró védelmi kiadások fellendítették az ipari termelést, a béremelések pedig a fogyasztást gerjesztették – röviden így lehet összefoglalni a váratlan gazdasági növekedés okait.
Józan ésszel ugyan megkérdőjelezhető, de a Szövetségi Statisztikai Szolgálat adatai szerint a háborúban álló országban még a szegénységi ráta is romlott, 9,8 százalékra esett a megelőző 11 százalékról.
Az orosz gazdasági növekedés idén meghaladhatja a két százalékotA jegybank júliusban 0,5–2,0 százalékról 1,5–2,5 százalékra emelte az idei orosz gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzését. |
A status quo megőrzése az elit érdeke, ugyanis nem tudni, mi következik, ha Putyin így vagy úgy elmegy
– hangsúlyozta Nyikolaj Petrov, a berlini székhelyű SWP agytröszt vendégmunkatársa.
A Wagner-lázadás bizonyosan meggyengítette Putyint – legalábbis politikai körökben –, de egyelőre sem a közvélemény-kutatások, sem pedig a gazdasági adatok miatt nem kell aggódnia. Az más kérdés, hogy tavaszig még sok minden történhet – akár a fronton, akár a rubellel.
Részvénypiac: itt a 14 millió daytrader országa, ész nélkül tőzsdéznek a lakáshitelekből – életveszélyes a helyzet, hatalmas bukás lehet a vége
