A világ minden részén próbálják keretbe szorítani az a TripAdvisor, a VRBO, a Flipkey és hasonló lakásbérleti szolgáltatókat a nemzeti kormányok és területi önkormányzatok. A helyhatóságok attól tartanak, hogy a lakásmegosztók miatt megemelkednek a bérleti díjakat, amivel kiszorítják a lakosokat a népszerű kerületekből.

barcelona
Barcelona szigorúan szabályozza a rövid távú lakáskiadás piacát. 
Fotó: Shutterstock

Önkormányzati megközelítések az Airbnb szabályozására

Dallas júniusban szavazott a lakónegyedekbeli rövid távú lakáskiadás tiltásáról, San Francisco és Seattle korlátozza, hogy magánszemélyek hány lakást adhatnak ki ilyen célra, Barcelona pedig megtiltotta az egyágyas szobák rövid távú bérbeadását.

Egy másik megközelítés a bérbe adható éjszakák számának korlátozása. Ezzel élt London és Párizs, ahol 90, illetve 120 napra engednek lakást kiadni évente. Megint akadnak olyan városok, ahol meghatározzák, hogy minimum hány napra szerződhetnek a bérbe vevővel. Például a honolului vendégeknek legalább 90 napra, a szingapúriaknak pedig minimum fél évre kell foglalniuk.

Egy sokadik megközelítés szerint az önkormányzat csak azokat a lakásokat engedi kiadni, ahol a tulajdonos állandó lakcímmel rendelkezik. Ilyen esetben a szobabérlés gyakori. Ezt várja el New York City, Vancouver és Tokió is.

Fontos a megfelelő retorzió, különben a szabályozás semmit nem ér

A jogszabályok meghozása azonban nem feltétlen jelent megoldást. Erre jó példa Koppenhága, amely 2018-tól 70 éjszakára korlátozza a szóban forgó kiadásokat, a lakosok mégis azt mondják, hogy sok a turista a bérleti piacon. 

Sokan ugyanis fittyet hánynak a szabályozásra.

A szabályokat ugyanígy kijátszották New York Cityben is, ahol csak júliusban kényszerítették ki azt, hogy a tulajdonos csak akkor adhatja ki 30 napnál rövidebb időre a lakását, ha azalatt ő maga is ott tartózkodik.

Québecben jelenleg a világ egyik legszigorúbb szabályzata érvényes a rövid távú bérbeadásra, amely előírja a házigazdáknak, hogy regisztráljanak a tartományi önkormányzatnál. Ha ezt elmulasztják, súlyos bírság vár rájuk. Az RCLALQ montreali bérlői csoport szerint azonban a városi testület alig figyel a rövid távú bérleti piacra, amit jól bizonyít, hogy a 30 ezer airbnb-s adatlap csaknem 80 százalékát nem regisztrálták hivatalnál februárban.

Berlin viszont a közelmúltban belátta, hogy nem tudja betartatni a szigorú rendelkezéseket, úgyhogy enyhített rajtuk. A város 2016-ban betiltotta az apartmantok rövid távú bérbeadását. Mivel azonban az Airbnb és a versenytársai nem osztották meg a tulajdonosok adatait, lehetetlen volt megállapítani, hogy ki sérti meg a törvényt. Berlin tehát módosított a jogszabályain. Most már engedélyezik a bérbeadást, de feltételekkel. A lakáskiadóknak regisztrálniuk kell az önkormányzatnál, és fel kell tüntetniük a regisztrációs számukat vagy a házigazda címét. Cserébe pedig a tulajdonosok a lakóhelyüket korlátlan ideig, a második lakásukat pedig legfeljebb 90 napra bérbe adhatják. Ha valaki nem tesz eleget a fentieknek, akkor akár 600 ezer euróra is megbüntethetik.

berlin
Berlin folyamatosan fejleszt a szabályozáson.
Fotó: Shutterstock

A legrészletesebb szabályozást talán Barcelona hozta a nagy európai városok közül, ahol megtiltották az egyágyas szobák bérlését, valamint 2011-től megkövetelik a kiadóktól, hogy az otthonmegosztó adatlapjukon feltüntessék a licencszámukat is. Ezenkívül a város évi 2 millió eurót is elkülönít a házigazdák megfelelőségének biztosítására. Az Inside Airbnb becslése szerint ugyanakkor június végén a kiadó lakások 30 százalékát illegálisan, hamis engedélyszámmal hirdették.

Megalapozott lehet a hatóságok félelme

Az Economic Policy Institute amerikai agytröszt 2019-es tanulmánya megállapította, hogy a

rövid távú lakásbérleti piacból származó önkormányzati jövedelem nem kompenzálja a szállodai adóbevételek és a hosszú távú ingatlankiadás csökkenéséből adódó bevételkieséseket.

Az Airbnb visszautasítja azokat a vádakat, hogy a működése ellehetetleníteni a városi lakhatást. Theo Yedinksy, a cég globális politikai igazgatója hangsúlyozta, hogy már ezernél is több önkormányzattal együttműködnek a méltányos szabályozásért. A vállalat szerint a konstruktív hozzáállást bizonyítja a City Portal is, amely 2020 óta lehetővé teszi a helyi döntéshozóknak, hogy hozzáférjenek a turisták és a házigazdák bizonyos adataihoz. Azóta a programba több mint 350 város és turisztikai ügynökség regisztrált – összesítette a Bloomberg.

Tovább drágulhatnak az albérletek

Főszezon, azaz a diákok albérletkeresése előtt már most átlagosan 200 ezer forintért lehet Budapesten lakást bérelni, és a folyamatosan erősödő kereslet nyomán tovább emelkedhetnek az árak. A diákok rohama még csak most jön.