Putyin nélkül főzik ki a tervet a többiek Amerika ellen

Sokkal nagyobb reményekkel, mintsem konkrétumokkal készülnek a BRICS-nemzetek, másképpen Brazília, a Dél-afrikai Köztársaság, India, Kína és Oroszország a szövetség 15. csúcstalálkozójára, amelyet augusztus 22-től 24-ig tartanak meg, és amelyre természetesen hivatalos lenne Vlagyimir Putyin orosz elnök is, ha nem kellene attól tartania, hogy az ellene érvényben lévő nemzetközi elfogatóparancs miatt letartóztatják, amint a házigazda Dél-Afrika földjére lép.

A Nemzetközi Büntetőbíróság március 17-én adta ki a parancsát – húszéves működése során először egy európai vezetővel szemben –, márpedig a testület határozatait Dél-Afrika elismeri, ekként pedig köteles volna Putyin letartóztatására, amint az országba érkezik. 

Kik lesznek jelen?

Persze az ország korábban hagyott már figyelmen kívül ilyen utasítást: a Szudánban három évtizeden át hatalmon lévő Omar el-Basír 2017-ben látogatott Dél-Afrikába, ahol a vendéglátói mit sem tettek vele vagy ellene, méghozzá arra hivatkozva, hogy a saját jogrendszerükben élő államfői immunitás üti a nemzetközi elfogatóparancsot.

Putyin azonban óvatosabban áll a kérdéshez, és inkább nem utazik el az afrikai találkozóra, amelyre a következő állami vezetők hivatalosak:

• házigazdaként a dél-afrikai elnök, Cyril Ramaphosa,
• a brazil elnök, Luiz Inácio Lula da Silva,
• az indiai miniszterelnök, Narendra Modi,
• a kínai elnök, Hszi Csin-ping.

A csúcstalálkozónak két fő témája lesz, amelyek persze egybefonódnak: 

ehhez a szándékhoz pedig hogyan tudnának minél több nemzetet megnyerni, azaz növelni a tagságot. 

Mit akar a déli félteke?

Nyilván jó alap, hogy az Amerikával már ki-ki meccsre is kiálló Kína a csapat tagja, továbbá, hogy a világgazdaság negyedét így kiadja a tömörülés, csakhogy Oroszország jelenlegi nemzetközi elszigeteltsége nem segít. 

Mondjuk, nem is feltétlenül árt, mert a BRICS tagjai szerint Amerika és általánosságban a nyugati világ ráerőlteti nézeteit és akaratát a többiekre, amivel szemben ők szíves-örömes kínálnának alternatívát.

Becslések szerint úgy negyven ország érdeklődik is a tagfelvétel iránt, névleg Argentína, Egyiptom és Szaúd-Arábia is több afrikai nemzet társaságában. A bökkenő, hogy amíg a világhatalom felé masírozó Kína a lehető leggyorsabban és legnagyobb mértékben gyűjtene maga köré szövetségeseket, továbbá Oroszország is a létszámemelés mellett van, hogy az Ukrajna elleni háborúja okozta elszigeteltséget tompítsa, 

Mindenesetre a házigazda Dél-Afrika külügyminisztere, Naledi Pandor úgy nyilatkozott az eseményt megelőzően, hogy a csoportosulás szeretne a világ egyik vezető hatalmi erejeként fellépni, és a déli féltekét is bevonni a fejlődésbe.

Prioritás-e a klímavédelem?

Ennek érdekében igyekeznének a dollár világuralkodó szerepét is megbillenteni. Csakhogy ehhez gazdasági erő szükségeltetne, ami igencsak kétséges, hiszen a csoport NDB (New Development Bank) nevű bankja 33 milliárd dollárnyi (11,6 ezermilliárd forintnyi) hitelt nyújtott az elmúlt évtizedben – amennyit a Világbank tavaly négy hónap alatt folyósított. Minderre a brazil tagság bedobta a saját valuta ötletét, de ez nem szökkent szárba, és ugyanígy nem jutott semmire a csoport a környezetvédelmi célokkal sem.

Habár a Föld nyolcmilliárdos lakosságának több mint 40 százalékát kiadja a tagság, azon a véleményen vannak, hogy a „világ gazdag országai” a fő szennyezők és a klímaváltozás fő okozói, úgyhogy az ellenintézkedéseket is nekik kellene finanszírozniuk. Következésképp az előzetes vélemények alapján „a klímaváltozás előkerülhet témaként, de nem prioritás”.