Jelentősen változtak a gazdasági kockázatok, a legnagyobb veszélyt ma már rövid és középtávon is a geopolitikai feszültségek jelentik – derült ki az Oxford Economics legfrissebb felméréséből. A megkérdezett vállalatok 36 százaléka tette ezt az első helyre a pillanatnyi helyzetet illetően, míg áprilisban még majdnem a felük a pénzügyi válságot vagy a hitelpiac szűkülését nevezte meg legfőbb azonnali kockázatként.
A harmadik negyedévi Global Risk Survey 127 vállalat megkérdezésével készült július 6. és 27. között.
A politikai helyzet magyarázza az aggodalmakat. Az Egyesült Államok és Kína viszonya egyre feszültebb, a kétoldalú kapcsolatok évek óta nem látott mélypontra zuhantak, a világ két legnagyobb gazdasága exporttilalom-párbajt folytat. Peking egyre agresszívebb álláspontot foglal el Tajvannal kapcsolatban, amelynek múlt héten hagyott jóvá Washington egy újabb, 345 millió dollár értékű fegyvercsomagot. Az ukrajnai invázió pedig Oroszország és a NATO viszonyát élezi a végletekig.
A helyzetet illetően nem meglepő, hogy a válaszadók szerint a geopolitikai kockázatok a következő öt évben is komoly aggodalomea adnak majd okot, több mint 60 százalékuk „nagyon súlyos kockázatot” lát bennük a világgazdaságra nézve.
– figyelmeztetett Jamie Thompson, a makroforgatókönyvvel kapcsolatos kutatások vezetője, a jelentés szerzője.
A deglobalizáció egyébként a felmérés szerint a harmadik leggyakrabban említett kockázat, a megkérdezettek 23 százaléka tartja „nagyon jelentős veszélynek”. Mintegy 25 százalék sorolta a növekvő kockázatok közé a korai kamatemelést.
A vállalatok az inflációt is változatlanul „jelentős rövid távú kockázatként” értékelik, de magabiztosabbak azt illetően, hogy a probléma idővel mérséklődni fog, derült ki a felmérésből, amelynek eredményéről a CNBC számolt be. A cégek várakozásai szerint a globálisan 3,7 százalékkal emelkednek majd a fogyasztói árak 2024-ben, ami 0,2 százalékponttal kevesebb a korábbi előrejelzésnél.
Középtávon pedig jelentősen kisebb inflációt várnak, mint az elmúlt két évben bármikor.
Enyhülnek a bankrendszert illető aggodalmak is, de a megkérdezettek 30 százaléka még mindig úgy véli, hogy rövid távon a legnagyobb kockázatok közé tartozik a hitelkínálat jelentős szűkülése vagy a teljes pénzügyi válság. Egyes befektetők pedig arra számítanak, hogy az amerikai jegybank folytatódó kamatemelései a First Republic, a Silicon Valley Bank és a Signature Bank után további pénzintézetek csődjéhez vezethetnek.
Kínát illetően áprilisihoz képest feleannyian, a válaszadók 10 százaléka bízik abban, hogy a világ második legnagyobb gazdaságának nyitása felpörgeti a globális növekedést. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) is figyelmeztetett, hogy veszített a lendületéből a kínai talpra állás a koronavírus-járvány után, és ez negatív hatással lesz az egész világgazdaságra.
„A kínai ingatlanszektor folytatódó gyengesége visszafogja a beruházásokat, a külföldi kereslet továbbra is mérsékelt, a növekvő, 2023 májusában 20,8 százalékos ifjúsági pedig kiemeli a problémáit” – fogalmazott az IMF jelentése.