A vezérigazgatók fizetésemelésével érvelnek az autógyári sztrájkolók

Folytatódik a sztrájk a három nagy amerikai autógyártónál, a United Auto Workers (UAW) szakszervezet eredetileg többek között 40 százalékos béremelést követel arra hivatkozva, hogy ilyen arányban nőtt az elmúlt négy évben az érintett cégek – a Ford, a General Motors és a Chryslert birtokló Stellantis – vezetőinek a fizetése.

Az UAW azóta engedett valamennyit, már megelégszik 36 százalékos emeléssel is, de a felek még messze vannak egymástól, a munkások és a vezetők bérezése közötti egyre szélesedő szakadék azonban egyre jobban szúrja a szakszervezetek szemét az Egyesült Államokban.

„Azért kértünk 40 százalékos emelést, mert a vezérigazgatók juttatásai ilyen arányban emelkedtek csak az elmúlt négy évben. Ők pedig eleve milliomosok. A követeléseink igazságosak. Méltányos részt kérünk ebből a gazdaságból és a munkánk gyümölcsét” – nyilatkozta hétvégén Shawn Fain, az UAW elnöke a CBS-nek.

Az AP amerikai hírügynökség utánanézett, igaza van-e Fainnek, bár a vállalatvezetők juttatásait közismerten nehéz kiszámítani, mivel nem órabérért dolgoznak, mint a gyári munkások, hanem különböző csomagokban fizetik őket. 

Mary Barra, a GM vezérigazgatója van a leghosszabb ideje, 2019 óta a posztján a három nagyfőnök közül, és az ő fizetése is a legmagasabb, kompenzációs csomaggal együtt 28,98 millió dollárt vitt haza 2022-ben. (Egy dollár 360 forint.) Ebből 14,62 millió dollárnyi volt részvényjuttatás, amelyet három év alatt kap meg, és amelynek végső értékét még nem lehet tudni, mivel az a cég tőzsdei teljesítményétől és más mérőszámoktól függ. A fizetése mindenesetre a nyilvánosan hozzáférhető adatok szerint 34 százalékkal nőtt 2019 óta.

A Ford vezérigazgatója, James Farley 2022-ben közel 21 millió dolláros teljes javadalmazást kapott, ami 21 százalékkal több Jim Hackett akkori vezérigazgató 2019-es 17,4 millió dolláros javadalmazásánál. Farley tavalyi csomagja 15,14 millió dollár részvényjuttatásokat tartalmazott, szintén három évre.

Az összehasonlítás nehezebb a Stellantisnál, amelyet 2021-ben hozott létre az olasz–amerikai Fiat Chrysler Automobiles és a francia PSA, és mivel a cég európai, így a GM-től és a Fordtól jelentősen eltér a vezetői fizetések közzétételének módja.

A Stellantis éves javadalmazási jelentése szerint Carlos Tavares vezérigazgató 2022-ben 23,46 millió eurót keresett – ez majdnem 77 százalékos növekedés Mike Manleya Fiat Chrysler akkori vezérigazgatójának négy évvel ezelőtti 13,28 millió eurós fizetéséhez képest. (Egy euró 384,1 forint.)

Ezeket a számokat használta az UAW, amikor kiszámolta, hogy a három autógyártó együttesen 40,1 százalékkal növelte a vezérigazgatói fizetéseket 2019 óta. Van azonban egy bökkenő: Stellantis számai a „realizált fizetéseket” tükrözik, amelyek magukban foglalják a korábban nyújtott részvények értékét. Az amerikai vállalatok ezzel szemben a vezetőknek a tárgyév során odaítélt részvénycsomagok nyújtási időpontban érvényesített értékét használják. Az amerikai számítási módszerek alapján Tavares 2022-ben csak 21,95 millió eurós javadalmazást kapott 2022-ben, 10,9 millió euró értékű részvényjuttatással – ami 24 százalékkal alacsonyabb a 2019-esnél.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy Tavares kevesebbet keres, mint Manley négy éve, csak a tavalyi juttatásai voltak alacsonyabbak, mert nem tartalmaztak kompenzációs csomagot, mint 2021-ben.

A GM-nél egy dolgozó átlagfizetése évi 80034 dollár volt tavaly – ez azt jelenti, hogy 362 évig kellene robotolnia a vezérigazgató éves kompenzációjáért. A Fordnál csak 281 évet, ott 74691 dollár az éves átlagkereset, a Stellantisnál 64 328 euró, és 365 év. Összehasonlításképpen: 1965-ben a vezérigazgató csak 15-ször keresett többet egy munkásnál, és az ötszáz tőzsdén jegyzett amerikai nagyvállalatnál még mindig csak 186-1 ez az arány, vagyis messze kisebb a három detroiti nagyénál.

A Tesláról már is beszélve, ahol egy munkásnak több mint 18 ezer évet kellene dolgoznia Elon Musk fizetéséért. A Teslánál nincsen szakszervezet, az átlagbér pedig csak évi 40 723 dollár, míg Musk 2021-ben 737 millió „realizált kompenzációt” kapott.