Magyar befektetők is hasznát láthatják a Kazahsztánban tervezett átfogó gazdasági reformoknak, amelyeket az ország elnöke, Kaszim-Zsomart Tokajev vázolt fel a nemzet helyzetéről szóló beszédében.
Fotó: Vladimir Tretyakov/Shutterstock
A magyar–kazah gazdasági együttműködés több szakterületen és évről évre erősödik, erről a Világgazdaság több cikkben is beszámolt. Beszédében Tokajev elnök jelezte, hogy országának minden lehetősége megvan egy erőteljes gazdasági áttörésre, de ehhez határozottan át kell állni egy új gazdasági modellre. Az elmúlt évek számos jelentős eredménye között sorolta fel, hogy 2020 óta megkétszerezték a tanárok fizetését, jelentősen emelték az orvosok bérét, Nemzeti Gyermekalapot hoztak létre, valamint több mint 300 egészségügyi intézmény építését kezdték meg vidéken.
Az új feladatok között az elnök az ország szilárd ipari kereteinek kialakítása és a gazdasági önellátást nevezte.
Különös figyelmet kap például a nehézgépipar, az urándúsítás és az autóipari alkatrészek gyártása. Ezért Tokajev javaslata szerint a feldolgozóipari kül- és belföldi befektetőket mentesíteni kellene az adók és egyéb kötelező befizetések alól az első három évben.
Stabil növekedést kell fenntartani
Az elnök a pénzügyi és monetáris politikák összehangolására szólított fel a stabil, 6-7 százalékos elérése érdekében. A verseny fokozása és az elégtelen vállalati hitelezés problémájának megoldására külföldi bankokat kell vonzani. Az a fő feladat, hogy a reálszektornak nyújtott hitelezés évente legalább 20 százalékkal növekedjen.
Támogatni kell továbbá a kis- és középvállalkozásokat, e célból jogszabály-módosítások kezdődnek, a privatizációt pedig felgyorsítják.
„Utasítom a kormányt, hogy 2024-től kezdje meg az összes nem alapvető eszköz privatizálását és a Samruk-Kazyna Fund társaságok IPO-inak megtartását” – jelentette ki az erről kiadott közlemény szerint. Fokozzák a kulcsfontosságú piacok demonopolizálására irányuló erőfeszítéseket is.
Zöldenergia, informatika és közlekedésfejlesztés
Hangsúlyozta, hogy hosszú távon elkerülhetetlen a tiszta energiára való globális átállás, ezért növelni kell a megújuló energiakapacitást és a hidrogéntermelést. Ez volt az a beszéde, amelyben javasolta, hogy tartsanak nemzeti népszavazást egy atomerőmű építéséről.
A kazah vezető úgy ítélte meg, hogy országa az e-kormányzat és a fintech fejlesztési index tekintetében a világ vezetői közé tartozik. Utasította a kormányt, hogy 2026-ig növelje az informatikai szolgáltatások exportját egymilliárd dollárra. Ezt a főbb külföldi informatikai vállalatokkal való partnerségek fogják megkönnyíteni.
A tervek szerint Kazahsztán Eurázsia egyik fő tranzitcsomópontjává válik, olyan kulcsfontosságú útvonalakra összpontosítva, mint a Kaszpi-tengeren átnyúló és a nemzetközi észak-déli folyosó. Új száraz kikötőt kell építeni a bahti átkelőnél, fel kell gyorsítani egy konténerközpont építését Aktauban, és bővíteni kell a kikötői létesítményeket a Fekete-tengeren a középső folyosó mentén.
Kazahsztánnak végül teljes körű közlekedési és logisztikai hatalommá kell válnia.
A közlekedési lehetőségek megvalósítása Kazahsztán konstruktív és jószomszédi kapcsolataitól függ valamennyi szomszédos országgal, beleértve Oroszországot, Kínát, valamint a közép- és dél-ázsiai szomszédokat. Beszéde összpontosított a mezőgazdaság fejlesztésére, a gázosításra és a vízbiztonságra is.
