Nők és az ingyen munka. Szokásos jelenség ez több országban, de még a munkaalapú Japánban is. A kormányzati kabinetiroda jelentése szerint az ázsiai államban több ezermilliárd forintnak megfelelő ingyenmunkát végeznek a felnőttek.
Fotó: Philip Fong / AFP
Pontosabban a nők 111 ezer milliárd jen, azaz 268,5 ezer milliárd forint értékben végeznek háztartási munkát – térítésmentesen.
Az ilyen munkából a férfiak is kiveszik a részüket, ők 32 ezer milliárd jentől, azaz 77,4 ezer milliárd forinttól esnek el, ami harmada a nők háztáji ingyenmunkájának.
A kormányzati kabinetiroda kutatóintézete a ki nem fizetett munka értékét úgy számolta ki, hogy az eltöltött időt megszorozta a nemek életkor szerinti átlagbérével.
A számok két fontos összefüggésre világítanak rá. Egyrészt tükrözik a férfiak és a nők közötti bérszakadékot, másrészt rámutatnak az elvégzett, de nem fizetett munka hatalmas mennyiségére. A patriarchális társadalomban továbbra is elsődlegesen a nőktől várják a házimunka elvégzését. Azaz
a nemek közötti szakadék óriási a világ harmadik legnagyobb gazdaságában.
Közgazdászok már korábban rámutattak, hogy Japánban az elmúlt húsz évben főként a nők alacsony fizetése miatt szinte stagnált az átlagos bérszínvonal. Az elmúlt harminc évben a japán bérek minimálisan növekedtek, azokat a dél-koreai és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet országainak (OECD) átlagbére is megelőzte.
Japánban a nemek közötti bérkülönbség a negyedik legnagyobb – 22,1 százalék a nők kárára – a szervezet országai közt a legfrissebb, 2021-re vonatkozó adatok szerint.
Az OECD harminc országban figyeli, hogy a felnőttek átlagosan mennyi időt töltenek háztáji munkával. Az adatokból kiderül, hogy egy átlagos japán férfi napi 41 percet szán erre, ami a legkevesebb valamennyi ország közül.
Velük szemben a nők naponta további 3 órát dolgoznak ingyen.
Naoko Kuga, az NLI Kutatóintézet tudományos főmunkatársa szerint, ha a nők ki nem fizetett munkájának értékét hozzáadnák az átlagbérekhez, akkor nagyjából eltűnne a két nem közötti bérszakadék. Az elképzelés szerint ezzel a nők fejenként 2 millió jennel, azaz 4,85 millió forinttal gazdagodnának.
Ha folytatjuk a gondolatmenetet, és továbbra is úgy vesszük, hogy a bejelentett mellett a háztartási munkát is megfizetik, akkor arra juthatunk, hogy a 20 és 44 év közötti gyermeket nevelők körében a nők elméleti fizetése magasabb a férfiakénál.
A 45 és 59 év közöttiek esetében pedig a férfiak elméleti fizetése nagyrészt azért magasabb, mert valószínűbb, hogy nagyobb fizetésért dolgoznak a munkahelyen a nőkhöz képest, mivel közülük többen töltenek be vezetői tisztséget.
A két nem messze a legtöbb időt a főzéssel tölti, ez pénzben kifejezve 48 ezer milliárd jent jelent. A bevásárlás 28,7, a takarítás 18,4, a gyermeknevelés 15,8, a mosás 12,6, minden más pedig 20 ezer milliárd jent tenne ki, ha azokat megfizetnék.
Az elmúlt években nőtt a nők munkavállalási kedve. Már 12,6 millió háztartásban dolgozik a pár mindkét tagja bejelentett munkahelyen.
A nők ugyanakkor továbbra is négyszer annyi órát töltenek háztartási munkával, mint a férfiak
– emelte ki a Bloomberg. Közben Japánban egyre több a nyugdíjas, akiknek az ápolása nagyrészt ugyancsak a nőkre marad. Így a demográfiai problémákkal és munkaerőhiánnyal küzdő szigetországban egyre fontosabb, hogy a dolgozni képes időseket a munkaerőpiacon tartsák.
Óriásit nőhetne a ha a nőket egyenlően kezelnékA nők és a férfiak egyenlősége nem csupán „női kérdés”, hanem mindenki érdeke. Több világszervezet tanulmánya is arra világít rá, hogy a férfiak és a nők közötti különbségek leszorításával a gazdasági teljesítmény, azzal együtt pedig mindenki jóléte szemmel láthatóan nőhet. Ha a két nem ugyanolyan jogokat és bánásmódot kapna, a női fizetések elérnék a férfiakét, akkor a világ GDP-je ötödével lehetne magasabb. A jelenlegi ütemben erre 132 évet kell várnunk. |
