Óriási szakadék tátong a nemek között Japánban – háromszor több háztartási munkát végeznek a nők

Nők és az ingyen munka. Szokásos jelenség ez több országban, de még a munkaalapú Japánban is. A kormányzati kabinetiroda jelentése szerint az ázsiai államban több ezermilliárd forintnak megfelelő ingyenmunkát végeznek a felnőttek.

Az ilyen munkából a férfiak is kiveszik a részüket, ők 32 ezer milliárd jentől, azaz 77,4 ezer milliárd forinttól esnek el, ami harmada a nők háztáji ingyenmunkájának.

A kormányzati kabinetiroda kutatóintézete a ki nem fizetett munka értékét úgy számolta ki, hogy az eltöltött időt megszorozta a nemek életkor szerinti átlagbérével.

A számok két fontos összefüggésre világítanak rá. Egyrészt tükrözik a férfiak és a nők közötti bérszakadékot, másrészt rámutatnak az elvégzett, de nem fizetett munka hatalmas mennyiségére. A patriarchális társadalomban továbbra is elsődlegesen a nőktől várják a házimunka elvégzését. Azaz 

Közgazdászok már korábban rámutattak, hogy Japánban az elmúlt húsz évben főként a nők alacsony fizetése miatt szinte stagnált az átlagos bérszínvonal. Az elmúlt harminc évben a japán bérek minimálisan növekedtek, azokat a dél-koreai és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet országainak (OECD) átlagbére is megelőzte. 

Japánban a nemek közötti bérkülönbség a negyedik legnagyobb – 22,1 százalék a nők kárára – a szervezet országai közt a legfrissebb, 2021-re vonatkozó adatok szerint.

Az OECD harminc országban figyeli, hogy a felnőttek átlagosan mennyi időt töltenek háztáji munkával. Az adatokból kiderül, hogy egy átlagos japán férfi napi 41 percet szán erre, ami a legkevesebb valamennyi ország közül.

Naoko Kuga, az NLI Kutatóintézet tudományos főmunkatársa szerint, ha a nők ki nem fizetett munkájának értékét hozzáadnák az átlagbérekhez, akkor nagyjából eltűnne a két nem közötti bérszakadék. Az elképzelés szerint ezzel a nők fejenként 2 millió jennel, azaz 4,85 millió forinttal gazdagodnának.

Ha folytatjuk a gondolatmenetet, és továbbra is úgy vesszük, hogy a bejelentett mellett a háztartási munkát is megfizetik, akkor arra juthatunk, hogy a 20 és 44 év közötti gyermeket nevelők körében a nők elméleti fizetése magasabb a férfiakénál. 

A 45 és 59 év közöttiek esetében pedig a férfiak elméleti fizetése nagyrészt azért magasabb, mert valószínűbb, hogy nagyobb fizetésért dolgoznak a munkahelyen a nőkhöz képest, mivel közülük többen töltenek be vezetői tisztséget.

A két nem messze a legtöbb időt a főzéssel tölti, ez pénzben kifejezve 48 ezer milliárd jent jelent. A bevásárlás 28,7, a takarítás 18,4, a gyermeknevelés 15,8, a mosás 12,6, minden más pedig 20 ezer milliárd jent tenne ki, ha azokat megfizetnék.

Az elmúlt években nőtt a nők munkavállalási kedve. Már 12,6 millió háztartásban dolgozik a pár mindkét tagja bejelentett munkahelyen. 

– emelte ki a Bloomberg. Közben Japánban egyre több a nyugdíjas, akiknek az ápolása nagyrészt ugyancsak a nőkre marad. Így a demográfiai problémákkal és munkaerőhiánnyal küzdő szigetországban egyre fontosabb, hogy a dolgozni képes időseket a munkaerőpiacon tartsák.